Ahol megjelenik az ember, teljesen átalakul a növényzet

Egy új publikációban Dr. Sandra Nogué, a Southamptoni Egyetem munkatársa és kollégái azt vizsgálják, hogy miként hat az emberiség a növényzetre – számol be a Phys.org. Az eredmények alapján egy-egy térség flórája látványosan átalakul az emberi megtelepedést követő időszakban, a legdrámaibb változások olyan területeken következtek be, ahol az elmúlt 1500 évben tűnt fel fajunk.

A csapat 27 sziget üledékéből begyűjtött megkövesedett polleneket elemzett, a minták az elmúlt 5 ezer évből származnak. Az összetétel alapján a kutatók következtetni tudtak arra, hogy miként alakult az egyes térségek vegetációja. Nogué szerint a szigetek remek helyszínt biztosítanak az emberi tevékenység hatásának felmérésére, hiszen a többségükre az elmúlt 3 ezer évben települtek be, amikor az éghajlat sokban hasonlított a maira.

A vizsgált szigetek közül 24 egyértelmű mintát mutatott: fajunk felbukkanását követően a növényzet látványosan változott. Általánosságban elmondható, hogy az átalakulás szembetűnőbb volt a közelebbi múltban betelepült szigeteken, például a Galápagos térségében, ahol a 16. század óta vannak jelen az emberek. Nogué szerint ez arra utalhat, hogy a technológiai fejlődés, a földhasználat változása és az inváziós fajok a későbbi időkben nagyobb hatást gyakoroltak a tájra.

A trendet különböző földrajzi helyeken és klímán figyelték meg, Izlandon és Tenerifén egyaránt. Bár a természetes folyamatok, például a vulkánkitörések is átrendezhetik egy-egy terület vegetációját, az emberi hatás jóval jelentősebb, sokszor pedig visszafordíthatatlan.