Segítheti-e a Föld mágneses tere a cápák tájékozódását?

A Csendes-óceánon, kb. félúton az amerikai partok és Hawaii közt van egy képzeletbeli pont, amit cápa-kávéháznak neveznek a tudósok. A nagy fehér cápák számos, közel 2000 kilométerre lévő helyszínről nyílegyenesen e pontra úsznak, ezt a cápákra applikált nyomkövetők adataiból tudjuk. Arra is képesek, hogy 10-20 éven keresztül rendszeresen, hajszálpontosan ugyanazokra a partközeli fókatelepekre találjanak nagy távolságból, ahol korábban is vadásztak.
Más cápafajok esetében is ismertek ehhez hasonló éves vándorlások. Vajon miként képesek erre?

Egy új, a Current Biology szakfolyóiratban közzé tett kutatás azt a feltételezést erősíti, hogy a cápák a mágneses mezőnk erővonalait használják tájékozódásra. A kutatók floridai kerekfejű pörölycápákat (Sphyrna tiburo) vizsgáltak, olyan tartályokba helyezték őket, amelyek köré épített vezetékhálózattal a földi mágneses mezőt lehetett imitálni. E kis termetű cápák minden évben sok száz kilométert vándorolnak, évente visszatérnek a születési helyükre, ahol a szaporodásuk is zajlik. A faj apró termete (kb. 75-110 centi hosszúak) fontos volt, hogy a vizsgálatokat el tudják laborkörülmények közt végezni rajtuk. A tartály körüli mágneses tér változtatásával a cápák úszásának iránya is megváltozott, például, ha a kutatók úgy állították be a tartály mágneses terét, hogy az az állatok normális élőhelyénél délebbi elhelyezkedést imitált, akkor a halak észak felé kezdtek úszni a tartályokban.

A cápák orrában található a Lorenzini-ampullák nevű szervcsoport, amely egy kocsonyás anyaggal kitöltött érzékszerv, ezzel azokat az elektromos jeleket érzékelik, amelyeket a zsákmányuk kibocsát. Elméletben ezek az érzékszerveik képesek lehetnek a mágneses tér változásait is felfogni. Az elméletet persze alaposan igazolni kell még ahhoz, hogy kijelenthessék a kutatók: valóban a földmágnesség vezeti haza a cápákat.

Azért is fontos kutatni azt, hogy vajon a vízi állatok érzékelhetik-e a mágnességet, mert számos olyan vízbe telepítendő erőmű (akár árapály, akár szél) épül világszerte, amelyek elektromágneses sugárzása megzavarhatja ezeket az állatokat, a vándorlásukat, vagy épp azt, hogy mely területeken bukkannak fel.