Pirregő tücsökmadarak
A tücsökmadarak (Locustella spp.) nevüket jellegzetes pirregő hangjukról kapták, amely a tücsök hangjára hasonlít. Aki először hallja meg a nádi tücsökmadár énekét, első pillanatban valószínűleg rovarra gondol.
A hazánkban a nádi tücsökmadárral (Locustella luscinioides) találkozhatunk a leggyakrabban. A Nemeshany határában megbúvó védett Sárosfői-halastavaknál gyakran hallhatja az erre kiránduló a fémes tücsökciripelésre emlékeztető énekét májusban. A nádasban álló száraz fa ágának a hegyén ülve énekével jelzi fészkelőterületének a határát. Az ének szerepe, hogy fajtársait figyelmeztesse: ez az én területem! A költési idő kezdetekor pedig az éneklő hím a leendő párját kápráztatja el énekével, illetve csalogatja a kiválasztott költőhely közelébe.
Külföldi mérések szerint a költési szezon elején kora reggel 5, éjszaka 8 percen át pirregnek folyamatosan kitátott csőrrel a madarak. Megfigyelésére ilyenkor nyílik igazán alkalom, mert egyébként rejtett életmódot élnek, a nád között bujkálnak, ekkor már szinte észrevétlenül, mert tollruhájuk az avas nád színére hasonlít.
Táplálékát apró rovarok és azok lárvái képezik, de mellette rendszeresen fog pókokat és nagyon apró vízicsigákat is. Évente két fészekaljat nevel, a fészket tisztán tartják a szülők, eleinte elnyelik, később a csőrükben elhordják a fiókák ürülékét.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.