18. századi rajzok segítségével fedeztek fel egy új kígyófajt
Úgy tűnik, az Indiában honos hüllőt közel 200 éven át összetévesztették egyik rokonával.
Új kígyófajt fedeztek fel az indiai Tamilnádu államban – számol be a Phys.org. A Platyceps josephi első példányát a 19. század közepén gyűjtötték be, de már korábban is ismerték, igaz, akkor egy másik fajnak gondolták.
Dr. Deepak Veerappan, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa 2016-ban egyik kollégájától egy olyan Tamilnáduban talált kígyót kapott, amely nem hasonlított a térség ismert hüllőire. A morfológiai és genetikai vizsgálat felfedte, hogy egy ismeretlen fajról van szó, a kutatók azonban ekkor még nem gondolták, hogy a felfedezéssel egy közel 200 éves tévedést oldhatnak fel.
Deepak szerint a siklót régóta ismerik, de gyakran összekeverték egy másik hüllővel, az Indiában igen gyakori Argyrogena fasciolataval. A tévedés Albert Güntherhez vezethető vissza, aki 1875 és 1895 között dolgozott a Londoni Természettudományi Múzeumban.
Az Argyrogena fasciolatat többek között a bőrük alapján írták le 1796-ban, az érintett minták jelenleg a múzeum gyűjteményéhez tartoznak. A példányokról készült 185 éves rajzok olyan pontosak, hogy segítségükkel Deepakék le tudták leírni az új fajt. Úgy tűnik, a 18. századból származó bőr valójában nem is a Argyrogena fasciolataé, hanem a Platyceps josephié volt.
A kutatók utóbb Theodore Cantor dán zoológus festményeit is tanulmányozták, a szakértő 1836-ban, a Brit Kelet-Indiai Társasággal dolgozva örökítette meg India több állatát. A vizsgálat során sikerült alátámasztani, hogy a szakirodalomban sokszor tévesen azonosították be.
A szakértők szerint a Platyceps josephi a rokonánál kisebb területen, csak Tamilnáduban fordul elő. A faj valószínűleg nem túl gyakori, elképzelhető, hogy veszélyeztetettnek számít.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
