Mitől sikeres vadász a sólyom?

A szem körüli tollak nagysága és színe segíti a madarat a vadászat során a gyorsan mozgó zsákmány követésében és elejtésében.

Régóta feltételezték a szakemberek, hogy a vándorsólyom vadászatának sikeréhez hozzájárulhatnak a szem körüli mintázatok, jelesül a pofaszakáll-szerű sötét sávok a madár szemei alatt. Hasonló sávokkal számos madár, sőt, még a gepárd, és a gazella is rendelkezik, az amerikai foci játékosai szeme alá is kerülhet fekete sáv, de még a katonai repülőgépek orrát is sötétre festették régen. Mindezt azért, hogy a szem körüli területről ne verődjön vissza oly sok fény a szembe, vagyis ne vakítsa el a szem tulajdonosát.
Egy dél-afrikai kutatócsoport, amelyet a Fokvárosi Egyetem szakembere, Michelle Vrettos vezetett, most bizonyította is a korábbi feltételezést, és a Biology Letters szakfolyóirat hasábjain tette közzé az eredményeket.
A vándorsólyom az Antarktika kivételével a világ minden kontinensén előforduló madár, a kutatók ezért e faj különböző helyekről származó fotóin végeztek vizsgálatokat. Azt mérték fel, hogy miként változott a sávok nagysága annak függvényében, hogy milyen klímaviszonyok és mennyi napsütés jellemezte az adott madár élőhelyét.
A kutatáshoz több mint kétezer, civil kutatók, amatőr madármegfigyelők, fotósok által biztosított felvételt használtak fel a világ 94 különböző régiójából, országából. Ez a nagy változatosság azzal is együtt járt, hogy egyes területeken erős és sok a napsütés, másutt gyakran felhős ég és kevés napsütés jellemezte a sólyom élőhelyét.
A kutatók az összehasonlító vizsgálatokban arra jutottak, hogy az erős és sok napsütéssel rendelkező helyek vándorsólymainak nagyobb és sötétebb volt a szem alatt sávjuk, mint a kevésbé napos területeken élőké. Ez az egyenes arányosságot mutató összefüggés pedig bizonyítja azt, hogy a madár sikeres vadászatához hozzájárul e sáv sötétsége azzal, hogy csökkenti a ragadozó szemébe verődő napfény mennyiségét, vagyis elvakított vadász helyett elvakult vadászként üldözheti a gyorsan repülő zsákmányait, például a galambokat.
Az, hogy számtalan, teljesen különböző rendszertani besorolású állatnál kialakult hasonló szem alatti sáv, a konvergens evolúciónak köszönhető, vagyis annak, hogy azonos célra a test hasonló eszközt fabrikált a fejlődése során.