Búvárkodó gyíkokat tanulmányoztak

Az állatkák képesek a víz alatt lélegezni, a búvárok újralégzéséhez hasonló elven.

Számos, trópusi esőerdők gyors folyású patakjai mentél élő, vízi életmódú anolisz teste körül ezüstösen fénylő buborék képződik, amikor az állat veszélyt érzékelve lemerül a víz alá. A gyíkok azután a veszély elhárultáig a víz alatt várakoznak, s közben a korábban még odafenn belégzett levegőt kifújva és újra belélegezve, a testüket körbefogó buborékjuknak köszönhetően, nem maradnak éltető oxigén nélkül. A légzés során egy adott levegőmennyiség oxigéntartalmának csak egy részét használja fel a tüdő a gázcseréhez, így a kilégzett levegőben is bőven van még oxigén, s hasonlóan a búvárok által használt újralégző elvéhez, a gyíkok is ezt a lehetőséget használják ki.
Közép-Amerikában élő, vízközeli életmódú anoliszféléket, összesen 20 fajt vizsgált meg egy nemzetközi kutatócsoport, s ezek közül 18 esetében észlelték a fentebb leírt újralégzést legalább egyszer, 12 faj esetében ezt az állat többször egymás után is képes volt megtenni. Különbség volt azonban abban, hogy az adott faj egyedei a fej melyik részére fújták ki a levegőt: volt, amelyik az orr tetejére, volt, amelyik az arc oldalára, és volt, amelyik az orrhegynél. A kutatók e buborékok levegőjének oxigéntartalmát vizsgálva bizonyították, hogy azokat valóban újralégzésre használja az állat, az eredményeket a Current Biology szakfolyóirat közölte.
A vizsgálatok szerint ez az újralégzési képesség legalább 5 különböző alkalommal fejlődött ki az evolúció során, mivel a hosszabb víz alatti tartózkodással nagyobb eséllyel kerülték el a rájuk leselkedő szárazföldi ragadozót, mint az e stratégiára képtelen fajok tagjai. Emellett a búvárkodással e gyíkok a táplálékukat is kiegészítik a „patak gyümölcseivel”, amelyeket merülés közben tudnak megfogni.
A gyíkocskák testén a vízbe ugráskor kialakuló buborék a kutatók szerint eredetileg evolúciós melléktermék lehet, a bőr víztaszító hatásának köszönhetően alakulhatott ki. A gyík ezt a speciális burkot használta fel azután az újralégzéséhez. A képesség azon anoliszfajok esetében alakult ki, amelyek patakok mentén élnek, és rendre a vízbe is vetik magukat veszély esetén.