Akár száz évig is élhet a bojtosúszós maradványhal

Francia kutatók múzeumi példányok pikkelyein látható jeleket vizsgálták, ezek a fák évgyűrűihez hasonló információkat rejtenek magukban. A szakértők úgy vélik, hogy a hal élete közepén párosodik és vemhessége öt éven át tarthat – számolt be az MTI a BBC nyomán.

Ezek az állatok olyannyira veszélyeztetettek, hogy a tudósok csak már kifogott és elpusztult állatokat tudnak megvizsgálni. Korábban a halak korát egy bizonyos pikkelyükön lévő nagyobb vonalak alapján határozták meg. A francia szakemberek azonban rájöttek arra, hogy apróbb vonalak is láthatóvá válnak polarizált fény használatával, s ezek segítségével pontosabban meghatározható az állat kora: eszerint a legidősebb, általuk vizsgált egyed 84 éves lehetett. A technológia használatával a tudósok két embriót is megvizsgáltak, becsléseik szerint mindkettő 5 éves lehetett. Az elevenszülő bojtosúszós maradványhal vemhessége eszerint legalább öt évig tart. „Ez az ötéves vemhesség nagyon különleges az állatok és a halak körében is.” – mondta Harold Walker, a Scripps Oceánkutató Intézet munkatársa.

A lassan növekvő és kevés utódot világra hozó halat súlyosan fenyegeti a kihalás veszélye, a klímaváltozás és a túlhalászat miatt. „Élettörténetének ismerete segíthet a védelmére hozható intézkedések meghatározásában.” – mondta Bruno Ernande, a Montpellier-i Egyetem kutatója.
A bojtosúszós maradványhal fajt évmilliók óta kihaltnak vélték, azonban 1938-ban előbukkant egy példány egy halászhálóból Dél-Afrika partjainál. Ezt követően két populációt fedeztek fel Afrika keleti partjainál és egy másikat az indonéziai Szulavézi (Celebesz) szigetnél. Az afrikai populáció súlyosan veszélyeztetett, valószínűleg már csak pár száz példány létezik.

„Úgy tűnik, a bojtosúszós maradványhal fejlődik leglassabban a tengeri halak közül, ebben hasonlít a mélytengeri cápákhoz.” – mondta Kélig Mahé, a franciaországi Boulogne-sur-Merben lévő északi-tengeri halászati kutatóegység munkatársa. Az eredmények azt sugallják, hogy ezek az állatok fenyegetettebbek az eddig véltnél. Ezek az információk tehát elengedhetetlenek a fennmaradásuk biztosítása érdekében.

A jövőbeli kutatások azt is vizsgálni fogják, hogy a halak növekedése összefüggésben van-e a hőmérséklettel. Így információkat nyerhetnek arról, milyen hatással van a klímaváltozás erre a különösen sebezhető fajra. A tengerfenék barlangjaiban rejtőző halak akár 1,8 méteresre is megnőnek, súlyuk több mint 90 kilogramm lehet.

A tudósok eredményeikről a Current Biology című tudományos folyóiratban számoltak be.