A szent ligetek és a természetvédelem

A német Göttingeni- és a Kasseli Egyetem, valamint az iráni Kurdisztáni Egyetem közös munkájában a helyi szent ligetek természetvédelmi helyzetét tárta fel. E helyszíneket nem igazán vizsgálta eddig senki, abból a szempontból, hogy milyen szerepet töltenek be a régió biológiai sokféleségében. A kutatók most 45 szent ligetet és a környezetükben lévő természetes erdőket mérték fel, s hasonlították össze azok növényzetét.

„A világ számtalan pontján, legyen szó Etiópiáról, Marokkóról, Olaszországról, Kínáról vagy Indiáról, a helyi közösségek által szentnek tartott helyszínek spontán védettséget élveznek.” – mondta Tobias Pleininger professzor. Az ilyen szent helyek azok, ahol a mítoszok és történetek találkoznak a hagyományos ökológiai tudással és környezetvédelemmel.
Különösen fontos a szerepük olyan helyszíneken, ahol a politikai körülmények miatt a hivatalos természetvédelem nem működik, ilyen például Irak és Irán határvidéke. A szent ligeteknek hívott helyeket akkor is tiszteletben tartják, ha magát a politikai határvonalat például nem, így e helyeken a biodiverzitás helyzete is jobb.

A Közel-Keleten e szent ligetek legtöbbször egy mecsethez tartoznak, sokszor a helyi temetőnek is otthont adnak, s a használatuk igen szigorúan szabályozott. Még akkor is, ha egészen kicsiny területet foglalnak el (átlag egy hektárt), összehasonlításban nagyobb a biológiai sokféleségük és a kulturális, spirituális feladatukon felül számos ökoszisztéma-szolgáltatást is ellátnak.

Dr Zahed Shakeri, aki maga is e régióban nőtt fel, számos mítoszt és legendát ismer, amely e különösen tiszteletteli viselkedést és védelmet élvező ligetekhez kötődik. A kutatócsoport igen nagyra értékelte e ligetek növényeinek sokféleségét, botanikai kincseit. A vizsgálatokból nemcsak az tárult fel, hogy a környező erdőkénél nagyobb a biodiverzitás, hanem az is, hogy alapvetően eltér a növényzet összetétele. A szent ligetekben számtalan ritka, veszélyeztetett növényfaj is él, emellett az állatvilág számára is komplex élőhely áll rendelkezésre.

A környék lakóinak kikérdezése során kiderült, hogy nemcsak a spirituális értékük miatt óvják a szent ligeteket, hanem a biológiai sokféleségüket is őrzik, többek közt azzal is, hogy e helyeken tilos a legeltetés, a fakivágás, a vadászat vagy az útépítés. Azonban a lakók, főként Kurdisztán politikailag instabil régiójában annak is örülnének, ha hivatalos védelmet kapnának e szent ligetek a hagyományos lakossági védelmen túl. A kutatók szerint a szent ligetek példája azt is mutatja, hogy jobban oda kellene figyelni az ilyen kulturális hagyományokra is a természetvédelemben.

Hasonló témát hazai szerzőtől is olvashatunk, Molnár V. Attila botanikus könyvében, amelyben a szakember a temetők – többet közt régi törökországi temetők – élővilágáról írt.