A bölénymérnökök és a zöldhullám
Kevéssé ismert, hogy az amerikai bölények is vándorolnak, és ezt a növényzet kihajtásához igazítják. Ilyenkor úgy alakítják a gyepet, hogy az hosszabb ideig legyen zöld.
A hódokra gyakran gondolunk úgy, mint ökoszisztéma mérnökökre, mivel jelentősen átalakítják a környezetüket. Ugyanakkor kiderült, hogy a bölények is ehhez a csoporthoz tartoznak.
A „hagyományosabb” legelési mintázatokat követve, a Yellowstone Nemzeti Parkban élő amerikai bölények fenn tudják tartani maguknak a legjobb minőségű takarmányt. Ezt úgy érik el, hogy legelésükkel manipulálják a zöld felszínt, lényegében a tavaszi kizöldülés újra indításával. Tevékenységük olyan mértékű, hogy még az űrből is látszik. Ez a fő állítása annak a tudományos cikknek, amely az USA akadémiájának lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) jelent meg. A közleményben bemutatott kutatást a Yellowstone Nemzeti Park kutatói, Chris Geremia és Rick Wallen vezették.
A bölények nagy csoportokban legelnek, melyek létszáma akár több száz vagy ezer egyed is lehet. Ahogy a csordák magasabb tengerszint feletti területre vándorolnak a nyári hónapok alatt, eszik és tapossák az alattuk lévő növényeket, mint egy fűnyíró. Ezáltal állandó növekedésben tartják őket, egy olyan zöld állapotban, amely könnyebben emészthető és táplálóbb. Mivel a bölények nagy csoportokban és nagy intenzitással legelnek, újra beindítják a tavaszi sarjadást, ahogy vándorolnak. Ezáltal a bölények módosítani tudják a Nemzeti Parkban élő növények vegetációs időszakát és azt is, hogy azok milyen táplálóvá fejlődnek.
„A Földön mindenfelé tanulmányozták ökológusok a bölényekhez hasonló patásokat és hogy hatnak-e a saját legelőjükre – mondta Mark Hebblewhite, a tanulmány egyik szerzője. „Bár korábban rendelkezésre állt némi bizonyíték arra, hogy a kafferbivalyok és a Szerengetin élő gnúk módosíthatják a körülöttük lévő ökoszisztémát, ez az első tudományos eredmény arra nézve, hogy a Yellowstone-ban – vagy bárhol Észak-Amerikában – a bölények mozgásukkal és legelésükkel befolyásolhatják a tavaszi kizöldülést.”
Az a képesség, hogy ökoszisztéma mérnökként módosítják a gyepeket meglepő módokon változtatja meg a bölények vándorlását. Zöldhullámnak nevezik, ahogy a tavaszi kizöldülés az alacsonyabb tengerszint feletti magasság irányából halad a magasabb térszínek felé. A zöldhullám hipotézis kimondja, hogy ezen hullám meghatározza, hogy a növényevők merrefelé és milyen gyorsan vándorolnak. Amikor eljön a tavasz, sok faj – például a vapiti és az öszvérszarvas – egyedei „szörfölnek a zöldhullámon”, követve az újonnan növő zöld ízletes táplálékot. Kora tavasszal elindulnak az alföldekről a hegycsúcsok felé vagy délről északra, ahogy haladnak előre az évszakok.
A bölény és a kafferbivaly nagyon nagy csapatokba verődik és így legel, ezáltal olyan területeket hoz létre, ahol a legelés és a vizelet, illetve ürülék trágyázása megengedi a növények folyamatos növekedését. Ugyanakkor a legtöbb korábbi vizsgálat ezt csak viszonylag kis léptékben számszerűsítette.
„Adataink azt mutatják, hogy a bölények által erőteljesen legelt gyepek produktívabbak voltak azon bekerített gyepekhez képest, ahová nem jutottak be legelni” – mondta a Montanai Egyetem egykori hallgatója, Matthew Kauffmann, aki az USA Geológiai Szolgálatának Hal- és Vadkutató Csoportjának munkatársa. „A lerágott takarmánynak magasabb lett a nitrogén-szén aránya, ami a táplálkozási minőség szabványos mutatója. És a kizöldülés korábban és gyorsabban következett be, majd tovább is tartott.”
A kutatók azt is kimutatták, hogy a bölények ahelyett, hogy követnék a tavaszt a magasabb hegyekre, inkább megálltak vándorútjuk mintegy kétharmadánál és megengedték, hogy a kizöldülés lehagyja őket. De ahogy megálltak, legelőterületet alakítottak ki és jó minőségű élelemmel látták el magukat.
„Korábban is tudtuk, hogy a bölények vándorolnak, és azt gondoltuk, hogy követik a zöldhullámot, de nem voltunk tudatában annak, hogy a tájra gyakorolt hatásuk befolyásolhatja annak a folyamatát úgy, ahogy a tavasz mozog Yellowstone hegyein és völgyein keresztül” – mondta Jerod Merkle, a Wyomingi Egyetem professzora. „Nem csupán vándorolnak, hogy megtalálják a legjobb ételt, hanem létrehozzák a legjobbat.”
Írta: Kasey Rahn, Montanai Egyetem
Fordította: Bajomi Bálint – bajomi.eu