Egy finnországi tóban él a világ legveszélyeztetettebb fókája
Az alfaj helyzete az 1980-as évek óta sokat javult, de még így sincs biztonságban.
Bár a Saimaa-tavi gyűrűsfóka egyedszáma az elmúlt időszakban némi növekedést mutatott, helyzete továbbra sem kielégítő – írja az AFP. A világ legveszélyeztetettebb fókájaként ismert állat a gyűrűsfóka alfaja, egyetlen populációja a névadó finnországi tóban él. A különleges állatra a klímaváltozás mellett a halászati szokások is komoly fenyegetést jelentenek.
Az egyedszám idén érte el a 400-at. Bár ez kevésnek tűnhet, így is négyszer több, mint az 1980-as években, amikor a kutatók úgy gondolták, hogy az állat rövidesen kipusztul. A biztató eredmények ellenére az alfaj megóvásához további lépésekre van szükség.
Kaarina Tiainen, a Finn Természetvédelmi Szövetség munkatársa szerint az éghajlat átalakulása okozta enyhe telek különösen megnehezítik a fókák életét, a legnagyobb problémát azonban a törpemaréna iránti kereslet jelenti. A becslések alapján minden évben négy-nyolc kölyök pusztul el a hálók miatt, melyek sok esetben komoly sérüléseket is okoznak az állatoknak.
A 4400 négyzetkilométeres Saimaa-tó jelentős részén sokáig korlátozták a hálók használatát, június végén azonban a kormány nem hosszabbította meg a szabályzást. A térségben a törpemaréna-halászat régi hagyomány, és sokan úgy vélik, hogy a fókák fenyegetettségét túlbecsülik. Már júliusban nőtt a halászati forgalom, éppen ezért a természetvédők próbálják rávenni a helyieket a fókabarát megoldások alkalmazására.
A finn hatóságok idén az UNESCO-hoz fordultak, hogy felvegyék a Saimaa-tavi gyűrűsfóka élőhelyét a világörökségi helyszínek közé. Az alfaj már így is veszélyeztetett az EU-s és finn természetvédelmi listákon, de további lépésekre lesz szükség a védelme érdekében.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
