A tengeri madarak halszegény övezetet hoznak létre
Ascension szigete az Atlanti-óceán közepén található brit külbirtok, és tengeri madarak tízezreinek ad otthont, amelyek közt számos faj zsákmánya a repülőhal.
Az Exeteri Egyetem és Ascension Sziget Önkormányzata közös kutatásából az derült ki, hogy a repülőhalak mennyisége a sziget 150 kilométeres környezetében kisebb, és ez egyetlen okkal magyarázható: a rájuk vadászó tengeri madarak jelenlétével.
A kutatás igazolja azt a pont Ascension vizei kapcsán felmerült elméletet, miszerint a halakra vadászó tengeri madarak halszegény övezetet hoznak létre, ha eleve nincs túl nagy mennyiségű élelem a területen. Az eredményből az is kiderül, hogy miért okoz számos helyen túl nagy kihívást a madaraknak, ha még az ember halászati tevékenységével is fel kell venniük a versenyt.
„A kutatás a nagy állatkolóniákról is sokat elárul, és arról, hogy mi tartja féken létszámukat” – magyarázta Dr. Sam Weber, az Exeteri Egyetem kutatója, a PNAS hasábjain megjelent tanulmány vezető szerzője.
Mivel a madarak Ascension szigetén szaporodnak, a szaporodási szezonban a sziget környezetében halásznak a legtöbbet, és ahogy a közelben elfogy a legkönnyebben megfogható zsákmány, egyre nagyobb távolságokba repülnek a szigettől, így tolva ki a halászterületük határát. Ha pedig már nagyobb távolságban is elfogy a zsákmány, és már több energia volna még messzebb menni, mint amennyit a zsákmány biztosítani képes, akkor a madárkolónia nem növekszik tovább.
Az emberi halászati tevékenység beavatkozhat ebbe a kényes egyensúlyba, s csökkentheti a tengeri madarak létszámát. A kutatók a madarak halászútjait követték, számlálták a repülőhalakat, és megvizsgálták a fiókáknak hozott eleség összetételét. A szigeten élő madarak közül repülőhalra vadászik a fregattmadár, az álarcos szula és a fehérhasú szula.
„Ami meglepő volt, az a madarak kizsákmányolta terület nagysága. Azt is mutatja az eredményünk, hogy a védett tengeri területeknek is igen nagy méretűnek kell lenniük, mivel néhány ragadozónak nagy távolságokból származó zsákmányok jelentik a létalapját” – tette hozzá a szakember.
Nagyjából 6 évtizeddel ezelőtt Philip Ashmole ornitológus Ascencionra látogatva vetette fel először, hogy a tengeri madarak halszegény területet hoznak létre a szigetek körül. Ezt a területet azóta a róla elnevezett Ashmole-haló néven ismerik az ökológusok.
Magyar kutatók bukkantak új fajra Albánia kénbarlangjában
A Cataleptoneta sulfur nevű pókfaj csak a görög–albán határon fekvő Kén-barlangban fordul elő.
Olyan madárfaj bukkant fel Veszprémnél, amelyet eddig csak egyszer láttak Magyarországon
Szerzőnk, ifj. Vasuta Gábor egy hét leforgása alatt két, hazánkban igen ritka madárfajt is megfigyelt.
Vészjósló adatok érkeztek a vadon élő állatok helyzetéről
A WWF friss jelentése alapján fogyatkozik az élővilág, de a természetvédelem képes megfordítani a folyamatot.
Térkép mutatja meg Magyarország szentélyerdőit
A tölgyesek élővilágát támogató projekt indult magyar–olasz részvétellel, a hatások már rövid távon megmutatkoztak.
Az El Niño az állatok viselkedését is megváltoztatja
Úgy tűnik, egyes fajok az erős El Niño hatására kénytelenek változtatni viselkedésükön.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
