Miért sötét a tengeri madarak szárnya?

Nemrégiben egy belga–amerikai kutatócsoport azonban rájött az okra: a sötét tollak jobban felmelegednek, és extra felhajtóerővel járulnak hozzá a repülés energiamérlegéhez, s ennek köszönhetően tovább, s gyorsabban képesek repülni e madarak.

A korábbi vizsgálatokban általában olyan tényezőket mértek fel, mint a párzásban betöltött szerep, a ragadozóik előli rejtőzködés, vagy épp az élelemkeresés, voltak ugyan vizsgálatok a tollak repülési hatékonyságával is, ám a használt 3D nyomtatott tollminták ellentmondásos eredményt adtak.

Most a kutatócsoport 324 tengeri madárfaj múzeumi példányait hasonlította össze, az eredményeket a Journal of the Royal Society Interface folyóirat közölte. Amikor a szárnyak színeit és a repülési teljesítményüket vetették össze, kiderült, hogy a sötétebb szárnyúak jobb repülők.
Eztán kísérletileg is igyekeztek igazolni a talált összefüggést, ehhez két valódi szulaszárnyat egy szélcsatornában teszteltek. Az egyik szárnynak csak a vége volt sötét (ilyen a felnőtt szuláé), a másik viszont teljesen sötét színű volt (ez a fiatal szula szárnyszíne). Nemcsak a légáramlást változtatták, hanem a napfény melegét szimuláló infravörös megvilágítást is, ezzel a valódi repülési körülményeket igyekeztek utánozni.

Természetesen a teljesen sötét szárny jobban felmelegedett, azonban a mérésekből kiderült, hogy emellett 20 százalékkal kisebb volt a légellenállása, a szárnyfelszín felső részének hőmérséklete ugyanis javítja a felhajtóerő/légellenállás arányt. Ennek köszönhetően a madarak tovább tudnak vitorlázni, kevesebb szárnycsapásra van szükség a repüléshez.

A tengeri madarak folyamatosan nagy távolságokat tesznek meg, forróságban, szélben, egyes albatroszfajok akár évi 120 ezer kilométert is repülnek, s hónapokon át a levegőben maradhatnak, ezek esetében a hatékonyabb repülés hatalmas energiamegtakarítást jelent. A tengeri madarak rokonsági fokait elemezve az is kiderült, hogy a szárnyak sötétebbé válása az evolúció során számos különböző alkalommal is megtörtént az eltérő csoportoknál.

A felfedezést akár más repülő fajok (pl. lepkék) esetében is érdemes lehet tesztelni, illetve javítani lehet általa például a drónok repülési képességeit.