A zsiráfok ugyanolyan társas lények, mint az elefántok
A zsiráfokról eddig úgy tudtuk, hogy csak laza, futó társas viszonyaik vannak, s szinte nincs is szociális rendszerük, azonban az elmúlt 10 év kutatásai ezt megcáfolták.
A Bristoli Egyetem kutatói készítette új elemző tanulmány olyan eredménnyel zárult, miszerint a zsiráfok az életük 30 százalékát a szaporodási szakasz lezárulta után élik le. Ez nagyon közel van ahhoz, amit az erősen társas állatok esetében mérnek. Ez utóbbiak közé tartozik az elefánt (23 százalék) és a kardszárnyú delfin (35 százalék), ezen állatok pedig közismerten igen erős társas kapcsolatokat tartanak fenn, közösen nevelik a fiatalokat. Ezen állatoknál már sikerült bizonyítani, hogy a szaporodóképes kort túlélő nőstények igen nagy előnyt jelentenek a rokonság fiatal egyedeinek sikeres felnevelése szempontjából. Ezt nevezik „nagymama-elméletnek”, és ebbe a sorba tartozik az ember is, számos más emlős mellett, s a nagymama a későbbi generációk nevelésében nyújtott segítséggel voltaképp a saját génjei sikerét biztosítja. A kutatók szerint a zsiráfoknál az idős, nem szaporodó nőstények jelenléte ugyanezt a célt szolgálja, a saját nőági leszármazottaik nevelésében nyújtott segítséggel.
„Számomra elképesztő, hogy egy ilyen nagy termetű, ikonikus, karizmatikus afrikai emlőst eddig nem tanulmányoztak eléggé” – mondta Zoe Muller, a Mammal Review szakfolyóiratban közzé tett tanulmány egyik szerzője. „A kutatásunkból kiderült, hogy a zsiráfok voltaképp igen komplex és kifinomult társas rendszerben élnek, amelyet talán a cetfélékéhez, az elefántokéhoz és a csimpánzokéhoz lehet hasonlítani.”
A kutatók bíznak abban, hogy mostantól fogva a zsiráfokat is azon intelligens, csapatban élő emlősök közé sorolják majd, amelyek evolúciója során a ragadozókkal teli élőhelyükön igen sikeressé, és emellett komplex, együttműködő, társas viszonyokat fenntartó lényekké váltak. Zoe Muller egyúttal nyolc olyan kutatási területet is javasolt kollégáinak, amelyekből jobban megismerhető, hogy miféle szerepet is töltenek be a szaporodóképes koron túljutott, idősebb nőstények a csapatokban.
„A természetvédelmi törekvéseink is sikeresebbek lesznek, ha megértjük egy-egy állat valós viselkedési ökológiáját” – tette hozzá a kutató.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
