Hogy került a cetfélék orrnyílása a fejük tetejére?
A vízi életmódhoz alkalmazkodó cetfélék nem az orruk hegyén, hanem a fejük tetején viselik az orrnyílásukat, ám eddig nem tudtuk, az evolúció során miként került oda.
A cetfélék (bálnák, delfinek) légzése a fejük tetején lévő orrnyíláson át zajlik, a légcső különleges útvonalon kapcsolódik ehhez az egyébként igen logikusan elhelyezett nyíláshoz. Amikor az állat a felszínre emelkedik, nagy erővel kifújja az elhasznált levegőt, ez gyakran párakiválással jár, s messziről jól látható így a cet. Egyes fajoknak csupán egyetlen, míg más fajoknak páros az orrnyílása.
Embrió korukban a cetfélék is az orruk hegyén viselik még a légnyílásukat, a légutak párhuzamosan haladnak a szájpadlással, ahogy minden más emlősnél is. Azonban, mire az állatok megszületnek, az orrnyílásuk már a fejük búbjára kerül, s átrendeződik a légutak helyzete is.
A Washingtoni Egyetem kutatója, Rachel Roston szerint a cetfélék egyedfejlődése során tapasztalható légút-átalakulás páratlan az állatvilágban. A washingtoni kutató és egy, a Duke Egyetemen oktató professzor közös tanulmánya feltárta, miként fejlődik és alakul át a cetek légútja, ezt egy delfinfaj, a pettyes delfin embrióinak múzeumi példányain CT-vizsgálatával derítették ki, s összehasonlításokat végeztek a barázdásbálna ezen fejlődési szakaszaival (itt szintén múzeumi példányok vizsgálatát végezték el).
„Felfedeztük, hogy három olyan fő szakaszban zajlik a növekedés, főként a fejen, amelyekkel meg lehet magyarázni a légutak állásának és helyének átalakulását” – magyarázta Louise Roth, a kutatás másik résztvevője. Elsőként különválik az orrnyíláshoz vezető út a szájpadlástól, majd, miközben az orr növekedik, ez helyben marad, s így egyre távolabb kerül az orrhegytől; a harmadik szakaszt az képviseli, amikor az állat feje felveszi a végleges pozícióját. Ez azt is jelenti, hogy számos változás nem az orrnyílás helyén, hanem a fej, a koponya többi részén zajlik inkább.
A barázdásbálnával összevetve annyi különbséget találtak, hogy a bálna fejének másik része volt érintett az átalakulásban. Különös volt, hogy mindkét esetben, bár eltérő úton jutott a fejtetőre az orrnyílás, mégis az agykoponya átalakulását is magával vonta a folyamat.
A cetfélék kb. 50 millió éve egy négylábú, szárazföldi állatból (a párosujjú patások közé tartozóból) alakultak ki, s az evolúciójuk évmilliói során az orrnyílás egyre inkább a fejtetőre került. A két most vizsgált faj két fejlődési ágát is képviseli a cetfélének. A delfin a fogascetek közé tartozik, a barázdásbálna pedig a sziláscetek közé, e két csoport 30 millió éve választott külön evolúciós utat magának. A kutatók szerint hasznos lenne, ha mindkét csoportból több fajt is meg lehetne még vizsgálni.