Legyen elég sötét égbolt, hogy választhassunk magunknak csillagot!
A közvilágítás terjedésével, az utcákon és tereken is megszűnt a sötétség: míg bolygónk egyre világosabbá válik, az égbolt csillagjai halványulni látszanak. A fényszennyezés ma már akkora mértékű, hogy az égbolt is védelemre szorul.
A csillagos égboltot természeti és kulturális örökségünkként is védenünk kell, mert az urbanizáció előretörésével egyre kevesebb hely marad, ahol az eget még a maga háborítatlan szépségében csodálhatjuk. Négyökrös szekéren ugyan már régóta nem utazunk, de az fontos, hogy a következő generáció tagjai is gyönyörködhessenek az égbolt csodáiban, sőt még csillagot is választhassanak maguknak, ahogy Petőfi Sándor írja versében.
A modern kor emberének fontos, hogy minden jól meg legyen világítva, ha viszont ez a megvilágítás túl sok, akkor káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. Ekkor fényszennyezésről beszélünk. Ne felejtsük el, az erős éjszakai megvilágítás nemcsak esztétikai szempontból rontja a csillagok megfigyelését, de helyrehozhatatlan károkat okoz az élővilág évmilliók alatt kialakult ritmusában is!
Mindezen felismerések nyomán a Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság (International Dark-Sky Association) kezdeményezésére a környezetvédelem új típusa született meg: világszerte megalakították a csillagoségbolt-parkokat. A kritériumok szerint csak olyan területek minősíthetők ilyen parknak, amelyek állami tulajdonúak, természetvédelmi oltalmat nyertek, és amelyek felett az égbolt minősége – az égitestek láthatósága, a fényszennyezés mértéke szempontjából – megfelel a szigorú szabályoknak.
Szakmaibb megfogalmazásban: a park éjszakai égboltjának kiemelkedően jó minőségűnek
és zavarásmentesnek kell lennie; ez a Tejút láthatóságával, a határmagnitúdóval (a leghalványabb megfigyelhető csillagok fényességével) és az égi háttér sötétségével is egzakt módon mérhető. További kritérium, hogy a park nyissa meg kapuit a nagyközönség
előtt, és csillagászati bemutatókon tegye közkinccsé az égbolt látnivalóit.
A magyarországi csillagoségbolt-park program 2006 szeptemberében indult el egy pécsi konferenciával, melynek fő témája a fényszennyezés volt. A Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság együttműködési megállapodást kötött a zselici kezdeményezésről. Ezután egy hároméves előkészítés következett, folyamatos mérésekkel. Az együttműködés eredményeként hazánkban elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el a nemzetközi csillagoségbolt-park címet, 2009. november 16-án. Európában elsők között volt, a skóciai Galloway Forest parkkal együtt.
A Dunántúli-dombságon elterülő csillagoségbolt-parkban található multifunkciós épületben 54 fős planetárium, csillagászati és naptávcső, valamint a Naprendszert bemutató kiállítás
is helyet kapott. A csillagvizsgáló programjait a zselicicsillagpark.hu oldalon követhetik.
A gyerekeknek külön programok „hozzák le a csillagokat”. Az intézménytől körülbelül 10 kilométerre, Patca falu közelében található Katica Tanyán, igény esetén, szakemberek tartanak távcsöves bemutatót a szállóvendégeknek.
Pár év múlva, 2011-ben a Hortobágy is csatlakozott a Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság kezdeményezéséhez. A hírt hallva úgy gondolnánk, hogy ez a legtermészetesebb, hiszen hazánk legnagyobb egybefüggő lakatlan területe, tehát földi megvilágítás nem zavarja. A végeláthatatlan puszta azonban a nagyon távoli fényeknek sem szab határt, tiszta időben a több tíz kilométernyire lévő települések fénye is feldereng a látóhatáron. A települések vezetői és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság keresi a megoldást, hogy még zavartalanabb legyen az égbolt sötétsége.
A területen azonban nemcsak szabad szemmel keresgélhetjük a különleges csillagképeket, hanem a csillagvizsgáló távcsövei közel is hozzák az izgalmas égi objektumokat. A Hortobágyi Csillagoségbolt-park bemutató csillagvizsgálója 2015-ben készült el. A 7 méter magas torony tetején, a 3 méteres kupolában lencsés távcsővel szemlélhetjük a bolygókat és kettőscsillagokat, diffúzködöket, halmazokat, galaxisokat. Így nyerhetnek igazán hitelt az éghez kapcsolódó mítoszok, a népi mondavilágból eredő történetek – hiszen a Hortobágyon mind a mai napig élnek a pásztorcsillagászat hagyományai. Nem kis részben ennek köszönhető, hogy a Hortobágy felkerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség programjába. A fontos égi eseményeket szakértők helyi tolmácsolásában tanulmányozhatja a nagyközönség: augusztusban a Perseida meteorraj megfigyelésére szerveznek bemutatót, az éjszaka hangjait a telihold fényben hallgathatja az érdeklődő, és a daruvonulás követése is csillagok fényénél zárul.
Ismét néhány év telt el és 2017 júniusában egy újabb csillagoségbolt-parkkal gazdagodott hazánk. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a projekt megvalósítása érdekében egyebek között vállalta, hogy a védett régióban szabályozza a jövőben telepítendő világítóberendezések típusát és fényáramát, garantálja a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet oltalmát, biztosítja az éjszaka vonuló, illetve tevékeny állatok életének zavartalanságát, valamint olyan észlelőhelyeket ad a műkedvelő és hivatásos csillagászoknak, ahonnan a természetes éjszakai égbolt látványa még megfigyelhető.
A Bükki Nemzeti Park területe asztronómiai szempontból is kiváló adottságokkal bír, így 2020-ban döntés született, Közép-Európa legmodernebb csillagászati bemutató terének építéséről. Óriási projekt nőtt ki a tervekből: Répáshután hamarosan elkészül a 700 négyzetméter alapterületű Bükki Csillagda. „Tudomány – élmény – interakció”: a fiatalokat és idősebbeket egyaránt célközönségnek tekintő látogatóközpont szórakoztatva vezeti majd be az érdeklődőket a csillagos égbolt rejtelmeibe és tudnivalóiba. A nyitás ez év őszére várható.
Augusztusban különösen érdemes az eget kémlelni, akár csillagoségbolt-parkból, akár mesterséges fénytől távoli helyen, hiszen ez a hónap a hullócsillagok időszaka. Az Egy hét a csillagok alatt program keretében több helyszínen, szakemberek segítségével csodálhatjuk a Persediákat és az ezüst fénypontokkal teletűzdelt égboltot. Már csak felhőmentes idő szükséges!
Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.
A klímaváltozás áldozatai voltak az elefántok
2020-ban Botswana területén tömeges elefántpusztulást tapasztaltak, 350 állat tetemét találták meg.
Ezért énekelnek télen is a madarak
Amíg az állatvilág nagy része a télre készülődik, egyes fajok már a tavaszra gyakorolnak.
Fák tetején élnek ezek a furcsa kenguruk
Ismert rokonaikkal ellentétben nem jók az ugrálásban, azonban a mászásban annál inkább.
Szárnyas ragadozók érkeztek hozzánk téli vendégségbe
A nagy őrgébics a magasból csap le prédájára, amelyet aztán tövisekre, tüskés ágakra szúr.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
