Virágzik a védett homoki szalmagyopár
Az ódörögdi Cseket-hegy dolomitkopárosain az árvalányhajtengert borzoló szélben feltűnik egy élénksárga kis virág a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium).
A növény 15-30 cm magas, évelő. Fészkes virágzatai tömött fürtben állnak, fészekpikkelyek kénsárgák, később sötétebbre váltanak. A virágok közepe gyakran narancssárgák. A virágzási ideje július végétől október közepéig tart.
Régen gyógynövényként gyűjtötték a virágait, melyet megszárítottak, majd főzetet készítettek belőle. A népi gyógyászatban főként epe és vizelethajtó hatása volt ismeretes.
A közismert gyopár névben a tűzgyújtás régies alakja rejlik, a gyappanás szó révén. A története egészen a honfoglaló magyarokig nyúlik vissza. Rapaics Raymund botanikus írt arról, hogy a kalandozó őseink a sztyeppéken elterjedt, hasonló növényt használtak gyújtósként a növényt megszárítva. Hazánkban a homoki gyopárt szalmavirágnak is nevezik, a moldvai csángóknál gyepárnak hívják, ők a növény rojtjait tűzgyújtáshoz alkalmazzák. Többször említi a „gyopártaplót” Dugonics András Etelka című regényében.
A növény természetvédelmi oltalom alatt áll, így gyűjtése napjainkban már tilos, védett értéke 5 000 Ft.