Csak a tiszta vizet kedveli ez a védett vad növény
A Veszprém megyei Nemeshany falu határában fekvő Sárosfői-halastavaknál a tavak szegélyében napjainkban találkozhat a kiránduló a képen látható érdekes növényfajjal.
A sulyom (Tarpa natans) európai Vörös Könyves faj, hazánktól nyugatra már ritkaságnak számít. Indikátor növény – kizárólag csak tiszta vizekben fordul elő, ahol eltűnik, figyelmeztet a vízminőség romlására.
Tavak, holtágak egyéves, kezdetben iszapban gyökerező, később úszó hínárrá váló érdekes növénye. Augusztus hónapban jelennek meg a vízfelszíni levelek, amelyek rombusz alakúak. Termése roppant jellegzetes: 2-4 hegyes szarvat, más nézőpont szerint koronát visel, amely szeptemberben érik be.
A sulymot hazánkban régóta ismeri és kedveli. Kitaibel Pál, Jókai Mór és más szerzők írásaiból tudjuk, hogy a sulyom termését ember és állat egyaránt fogyasztotta. A tüskés termést főzve, sütve csemegeként ették, lisztjéből kiváló kenyeret sütöttek régen. A növényt késő ősszel és télen a mederfenékből tapogatókkal gyűjtötték. A közkedveltségére utalnak a népi elnevezései is, mint: vízigesztenye, vízidió, vízimogyoró.
A 20. század közepén egyes alföldi városokban annyira dívott a sulyom evése, hogy a piacokon úgy árulták, mint a gesztenyét, és a nép oly nagy tömegben fogyasztotta, hogy a szétdobált szúrós sulyomhéjak szinte lehetetlenné tették a mezítláb járkálást. A levélzete a lovak takarmányául szolgált.
A sulyom napjainkban egyes helyeken nagyon megritkult, veszélyeztetett növényé vált, hazánkban védelem alatt áll.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
