Dráva menti „Grand Canyon”
A kiváló vízminőségű Dráva folyónak van egy különleges szakasza, az úgynevezett magaspart, melyet gyakran emlegetnek a magyar „Grand Canyonként".
A heresznyei magaspart, amelynek függőleges löszfala 30-40 méter magasról szakad le, ugyan nem versenghet a Colorado folyó fölé magasodó 1800 méteres kőfallal, ám így is igazi látványosság.
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a folyót Őrtilos és Heresznye között hol meredeken, hol pedig lankásabban kíséri az úgynevezett magaspart, azaz a hullámteret természetes módon határoló partalakulat. A heresznyei függőleges löszfal különleges élőhely, messziről vonzza az otthonra vágyó gyurgyalagokat, parti fecskéket, jégmadarakat, seregélyeket. Bár a seregélyek igazi kedvelt helye az ártéri fák odúja, itt a löszfal üregeit választják költőhelyül.
A környék Közép-Európában is egyedülálló természeti környezet, a háborítatlan élőhely és a táplálékban gazdag terület még a szomszédos kavicszátonyokon fészkelő, hazánkban védettséget élvező madarakat is vonzza. Fészkel itt kis lile, billegető cankó, a fokozottan védett küszvágó csér és kis csér is.
Ősz elején azonban még népesebb madársereglet látható a területen, vándorútjuk során sokan itt gyülekeznek, megpihennek az újabb útszakasz előtt. A Dráva mentén számos madárvédelmi és természetvédelmi területet találhatunk, ráadásul sok hely látogatható is.
Az 1996-ban alapított Duna–Dráva Nemzeti Park madárszámlálási adatai szerint több száz ritka madárpár fészkel itt. A terület az Európai Unió egységes természetvédelmi rendszere, a Natura 2000 hálózat tagja, amelynek rendeltetése, hogy a fontos, illetve veszélyeztetett fajok és élőhelyek hosszú távú fennmaradását biztosítsa.
Az értékes ökológiai folyosónak számító Dráva természetes menedékhelyére azonban nem csak a Duna-Dráva Nemzeti Park vigyáz, a terület ugyanis része a nemrég zöld utat kapott Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátumnak, amelynek fő célja a határvidék különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek megőrzése.
A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el, és Mattynál, mintegy 170 kilométer után hagyja el az országot. Határfolyóként hol Magyarország, hol Horvátország területén kanyarog. A hegyvidékről jövő gyors folyó sok hordalékot hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja, így képződnek a jellegzetes zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, helyüket változtatva.
„A Dráva természetvédelmi és ökoturisztikai adottságait tekintve több okból is példa nélküli. Egyrészt, mert 1989-ig a határzár védelmet adott a folyónak. Másrész, mert a folyó ezen szakaszán soha nem volt olyan típusú hajózás, mint a Dunán vagy a Tiszán; csak minimális motorcsónak-használat és némi kenuzás volt jellemző. Harmadrészt a Dráva viszonylag keveset szabályozott folyó, ezt a szakaszát egyáltalán nem érte emberi beavatkozás. Negyedrészt nem jellemző itt a nagy erdészeti munka sem, míg ötödrészt évente csak néhány száz horgász vált engedélyt. Ráadásul nincsenek fürdőzők sem, csupán néhány kijelölt fürdőhelyen, és ott is csak nyáron. Ezek miatt a Dráva rendkívül csendes és nyugodt, tehát igen változatos élőhelyet kínál, amelyhez hasonlóval szinte sehol máshol nem találkozhatunk” – mutatott rá Fenyősi László, a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője.
A Dráva felső szakasza Őrtilostól pont a heresznyei magaspartig tart, ahol a medret ökölnyi méretű kavicsok borítják, ám a folyó alsó részén már csak finom homok kíséri a víz útját.
A magyar „Grand Canyon” a legmagasabb relatív magasságú partfal az országban, ahol a folyó közvetlenül a fal tövében folyik, a bal partot kísérve, viszonylag hosszú szakaszon.
„Szeretnénk ezt az egyedi és varázslatos területet testközelből is bemutatni, mert ha megismerik az emberek, akkor talán jobban át fogják érezni, hogy miért olyan fontos egy ilyen kincset megvédenünk. Mindezt persze úgy tesszük, hogy az a természetnek is jó legyen. A szakvezetéses gyalog- és a kenutúrák szabályozott keretek között zajlanak, a természeti környezet minimális zavarása mellett. Utóbbi esetében tilos például a zátonyokon való kikötés. A folyót már a partról érdemes jobban szemügyre venni, mert a növények és állatok kavalkádja gyönyörű összképet alkot, de a kép sokszor össze sem hasonlítható a vízről látottakkal.
Kevés hely van Közép-Európában, ahol ilyen zavartalanul lehet túrázni és közben exkluzív látvány tárul a szemünk elé: a vízbe szakadó, meredek magaspart, a változatos kavicszátonyok, a folyót kísérő ártéri erdők, a holtágak galériaerdői, a vadregényes mellékágak és persze az itt élő, egyedi növény- és állatvilág” – sorolta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője, hozzátéve, hogy szervezett drávai vízitúrákra minden évben június 1. és szeptember 30. között van lehetőség.
A határfolyó jellege miatt a jobb parton kikötni nem szabad, a sátorozás is kizárólag a magyar oldalon lehetséges. Számítsunk rá, hogy a horvát és a magyar határőrizeti szervek ellenőrizhetnek a térségben, viszont cserébe Magyarország egyik legszebb vízitúra útvonalát járhatjuk be.
A táj szépségei szárazföldön is csábítóak, akár gyalogosan, akár kerékpáron túrázunk. Önállóan és szakvezetéssel is bejárható a Dráva élővilága tanösvény a szaporcai Ős-Dráva látogatóközpontban vagy az Őrtilosi Dráva-ártér tanösvény, ezeken a helyeken megismerkedhetünk a tájegység növény- és állatvilágával.
Az aktuális programokat a nemzeti park weboldalán követhetik.
Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.
90 évesen lett először apa egy teknős
Bár ma egyre későbbre tolódik a szülővé válás az embernél is, egy teknős, a Houstoni Állatkertben egészen extrém korban nemzett utódokat.
Menekültek segítenek az erdőtelepítésben
Uganda rengeteg dél-szudáni menekültet fogadott be, egy kezdeményezésben őket vonták be az erdőtelepítésbe.
Emberi hatások a pumák létszámában
Egy átfogó kutatás szerint Kalifornia pumái nagyobb eséllyel pusztulnak el emberi hatások miatt, mint természetes okokból.
Lepkék és denevérek éjszaki harca
A halványzöld, hosszú szárnyú, arasznyinál alig kisebb amerikai holdasszövő (Actias luna) fura egy szerzet.
Mégis mikor halt ki a tasman tigris?
A tasman tigris, vagy más néven erszényesfarkas a bizonyítékaink alapján 1936-ban halt ki, miután utolsó példánya a hobarti állatkertben elpusztult.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
