Térkép készült a világ trópusi korallzátonyairól

Az Allen Korallatlasz bejelentette, hogy három év és több mint 450 kutatócsoport munkája, 2 millió műholdfelvétel ellenőrzése után befejeződött a világ trópusi, sekélytengeri korallzátonyainak felmérése. A globális összefogásnak köszönhetően létrejött térkép az északi és a déli 30. szélességi fokok közti régió korallzátonyait mutatja be. Az Arizonai Állami Egyetem, a Queenslandi Egyetem és a National Geographic Society segítségével a PlanetLabs nyújtotta nagy felbontású műholdképek elemzése, valamint egy adott helyszín vízmélységének kiszámítása vezetett el az eredményhez. A felvételeket először meg kellett tisztítani a légkör és a víz okozta torzítástól, majd ezután gépi tanulás segítségével azonosították a korallzátonyokat. A National Geographic Society a természetvédelmi szakemberek képzésében és a velük való együttműködésben nyújtott segítséget.

Az Allen Korallatlasz a világ legteljesebb adatbázisa a korallállományról, korábban csupán a trópusi korallzátonyok negyedéről volt térképünk. A térkép nemcsak a zátonyok helyszíneit mutatja be, hanem a korallok élőhelyének tengerfenék felépítését és összetételét, vagyis azt, hogy pl. sziklás, algás vagy iszapos a fenék, illetve milyenek a tenger alatti domborzati viszonyok. Az elkészült digitális adatokat minden esetben megkapták egy adott régiót ismerő helyi szakemberek is, akik ellenőrizték, hogy minden a valóságnak megfelelő-e a feldolgozott adatbázissal.

A térképnek a legfőbb jelentősége a természetvédelemben van, például segítséget ad a tengeri természetvédelmi területek kijelölésében. Jelenleg 14 ország dolgozik együtt az Allen Korallatlasz csapatával, és azon munkálkodnak, hogy 48 új tengeri projekt megvalósítása során már az atlasz adatai szerint tudjanak döntéseket hozni. A Eurekalert beszámolója szerint nemcsak a tengeri természetvédelmi területek kijelölésében, hanem a partok lakosságának életét befolyásoló beruházások fenntarthatóvá tételében is nagy szerep jut az atlasznak, például Indonéziában. A szervezet 2021 májusában indított egy szintén műholdas megfigyelésen alapuló korallfehéredés-monitorozó projektet, amelynek naprakész adatai az atlasszal kiegészülten kiderül, hol vannak a fehéredésnek ellenálló zátonyok, és melyek szorulnak védelemre.