Pókhálók különleges anyagból készült díszítései
Világszerte számos pókfaj használ a környezetéből gyűjtött törmeléket a hálója díszítéséhez, míg más pókok egyéb díszítést alkalmaznak.
Talán a legismertebb az a dél-amerikai pók, amely egy pók alakú mintává állítja össze a hálójába gyűjtött vacsoramaradvány-törmeléket, a Cyclosa nembe tartozó kis termetű pók hazai rokona is szemetet sző a hálójába, ám csupán egy egyenes sávban, szintén jórészt a saját zsákmányai maradványaiból. Az ilyen tevékenység jól ismert más kerekhálót szövő (ez a „klasszikus” szimmetrikus, kerek pókháló) pókok körében, és néhány törpepók (Theridiidae) esetében, amelyek gyakran készítenek a szimmetriát nélkülöző hálóikba egy kis harang alakú szövedéket, amelyben rejtőznek.
Nemrégiben kínai területen fedeztek fel és írtak le olyan törpepók-fajokat, amelyek hasonló díszítő művészet hívei, harang alakú menedéküket ékesítik törmelékkel. Nyolc ilyen pókfaj leírásával a meglehetősen aprócska, mindössze pár milliméteres pókocskák művészi vénáját is megismerhetik, akik a Zookeys taxonómiai szakfolyóiratban közzé tett tanulmányt elolvassák.
Felmerül a kérdés, hogy mi célt szolgálhat ez a különös díszítmény? A kutatók elsődleges elképzelése az, hogy a segítségével a pókok a ragadozóikat igyekeznek félrevezetni, s az tény, hogy a dísz maga jóval nagyobb a pókoknál, valószerűvé teszi ezt az elképzelést. A ragadozók a nagyobb méretű holmit akarják zsákmányul ejteni, ezért a gondosan felépített álcát célozzák meg az aprócska pók helyett.
Felmerült az is, hogy a díszítés elősegíti a sikeres vadászatot. Egy japán kutatás a Cyclosa octotuberculata nevű kerekhálós pók zsákmányszerzési sikerét vizsgálta, ez a faj is beépít a hálójába törmeléket – az eredmények szerint azonban nem volt hatása a törmelék jelenlétének a pók zsákmányejtési sikerére. Egy másik vizsgálat, amelyet egy másik Cyclosa fajjal végeztek, arra jutott, hogy növeli a zsákmány mennyiségét.
Ellentmondásos okokat sejtet a darázspók és rokonai által a hálóba szőtt világos mintázat, az úgynevezett stabilimentum mögött is. Azonban e stabilimentum több funkciót is elláthat: UV-fényben feltűnő, így akár arra is szolgálhat, hogy a pók zsákmányául szolgáló rovarokat a hálóba csábítsa, vagy a ragadozókat félrevezesse.
E hálókat sokfelé vizsgálták már, és egy 2016-os kutatásban arra jutottak, hogy kimondottan negatív hatású a zsákmányejtésre, így azt feltételezték akkor a szakemberek, hogy a célja a madarak figyelmének felkeltése. A madarakról feltételezik, hogy a nem észrevett hálónak nekirepülnek, s széttépik azt. Az UV-ben jól látható minta azonban messziről felhívja a madár figyelmét arra, hogy ott van valami, így az képes elkerülni a hálót, ezzel pedig nyert a pók. Egy 1999-es kísérletsorozat meg is erősítette ezt az elméletet.
Az bizonyos, hogy a törmelékkel díszített hálók világszerte megtalálhatóak, és mivel egymástól távoli rokonságban lévő pókoknál is előfordul, s valószínű, hogy több alkalommal is kialakult az evolúció során. Ez azért is így lehet, mert vannak pókok, amelyek csak növényi törmeléket és talajszemcséket tesznek a hálóba, míg mások a zsákmányaik maradványait szövik bele, változatos tehát a felépítése is.
A kínai törpepókok esetében a kutatók tervei közt szerepel többek közt az is, hogy e különös lakásdíszek evolúcióját is megpróbálják kideríteni. Talán erre könnyebb lesz választ találni, mint a különös díszítés összes lehetséges funkcióját kitalálni!