Követik az évezredes parancsot

A távoli Dél-Afrikából például egy fehér gólya a költési időszak kezdetére visszatér egy piciny dunántúli falu kéményén álló előző évi fészkéhez. Az eddig ismert leghosszabb vonulási útvonal, amit a fehér gólya megtett 10 000 km, légvonalban. A szaporodási ösztön készteti őket, hogy elinduljanak a távoli földrészről költőhelyükre.
Az út nagyon viszontagságos, hiszen számtalan veszély leselkedik rájuk. Több esetben találtak hazánkban olyan fehér gólyákat, amelyeknek a nyaka nyíllal át volt lőve. A madarak épségben vészelték át az esetet, mert csak a bőrükbe fúródott bele a gyilkos eszköz, létfontosságú szervet nem érintett. Azonban mindenképpen elképesztő teljesítmény így több ezer kilométert repülni.

A másik, napjainkban jelentkező, veszélyforrás az énekesmadarak millióit érinti. Ez pedig a klímaváltozás egyik következménye. A Szahara napjainkban nagyobb kiterjedésű homoktenger, mint több száz évvel ezelőtt volt. Nos, az apró termetű énekesmadaraknak egy nagyobb terhelést jelent, a megnövekedett  sivatagon átrepülni, hiszen itt táplálkozni nem tudnak. Amikor pedig végre sikeresen átjutnak a Szaharán, az első alkalmas táplálkozó helyen az emberi tevékenység negatív hatásaival szembesülhetnek. Az intenzív mezőgazdaság hatása, hogy Nyugat-Afrikában erős mérgeket használnak a növényvédelemre. Ennek következtében a kis énekesmadarak az első alkalmas táplálkozó helyen mérgezések miatt pusztulnak el. A hazai gyűrűzőállomásokon tragikus eredmények születtek 2020-ban. Sokkal kevesebb madárfajt fogtak a hálók, mint az előző években. Az avatottak számára az is feltűnik, hogy például a poszátákból sokkal kevesebbet hallunk énekelni, mint pár évvel ezelőtt. Sajnálatos módon a fecskéink állománya csökkent. Több az üres fészek az eresz alatt. A színpompás gyurgyalagok száma is a  vonuló és telelő helyeken történő mérgezések hatására drasztikusan csökkent az elmúlt évben, például Vas megye területén.

Be kell számolnunk egy másik veszélyeztető tényezőről is, a vadászatról. Afrikában is megtizedelik a vonuló madarakat, de elkeserítő, hogy Dél-Olaszországban puskás emberek százai várják a vonuló pacsirtákat, pityereket. A tengerpartok mentén kialakult évszázados vonulóhelyeken, pedig hálókat helyeznek ki, és összegyűjtik a csapdába esett  madarakat. Manapság is a dél olasz éttermek étlapján szerepelnek az énekesmadarakból készült ínyenc ételek. Továbbá a pacsirtákból pástétomot készítenek, annak ellenére, hogy faj védelmet élvez. Ezért találnak néha a vámosok nagy mennyiségű pacsirta-szállítmányokat, sajnos többek között hazánk területén is.

Fehér gólyák a Boszporusz felett

Forrás: Ifj. Vasuta Gábor

A kutatók a mai korszerű technika adta vívmányokat kihasználva, a ludakat, lilikeket műholdkövető mikro chipekkel jelölik, még fióka korban az északi költőhelyeken. A napokban egy internetes lapon beszámoltak, hogy a nagy lilikek elindultak a telelőhelyek felé. A lilikek hazánkban  is telelnek, a legfontosabb szálláshelyeik az Alföld rónaságain találhatók. Számtalan veszély leselkedik rájuk itthon is. Többek között a vadászatot is meg kell említeni. Az európai Vörös Könyves és veszélyeztetett fajnak a kis liliknek a Hortobágyon van a legjelentősebb telelőhelye Európában. Így a hazai természetvédelemnek fontos szerepe van a faj fennmaradását és védelmét illetően.

Mint láthatjuk számos veszély, fenyegeti a vonuló madárfajokat hosszú útjuk során. Annak érdekében, hogy madárdaltól legyen hangos  a tavaszi erdő és mező, gyermekeink és unokáik is élvezzék a madarak színes világát, a kéményen kelepelő gólyát, az eresz alatt fészkelő fecskét, segítenünk kell madarainkon.