Rokonok, túl az Óperencián (X)

2021.10.01.NG

National Geographic Magyarország

A Kinder Meglepetés új Natoons játékfigura-sorozatában most különleges észak-amerikai állatokkal találkozhatunk. Ismerkedjünk meg velük közelebbről!

Újvilági állatsereglet

A Natoons-állatsereglet figurái és a kis térképek olyan észak-amerikai tájakat jeleznek, ahol jó esélyünk van találkozni az itt fölvonultatott állatokkal.

Szürke farkas (Canis lupus).
Többszörös csúcstartó: a Föld legszélesebb körben elterjedt emlőse, az északi tundrákon és az Arab-félsziget sivatagaiban is megél, van vagy harminc alfaja, nem mellékesen a legnagyobb kutyaféle: alaszkai verziója 60 kilósra nő. Egyéniben korántsem legyőzhetetlen, de mert eleve társas lény, falkában igencsak rátermett, okosan vadászó ragadozó. Úgy tizenötezer éve kötöttünk vele véd- és dacszövetséget, azóta van velünk ezer meg ezer kutyaalakban.

Kanadai hiúz (Lynx canadensis)
Az eurázsiai hiúz újvilági rokona. Nem falkában, hanem egymagában vadászik, kedvence a hócipős nyúl. Középkategóriás ragadozó, 60 centi hosszúra és 8-12 kilósra nő. Bőven akad különleges ismertetőjegye: a füle bojtos, pofaszakálla is nő, a farka kurtácska, a mancsa viszont
méretes, és jókora szőrcsizma van rajta, hogy ne szakadjon be a hóba.

Fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)
Van nekünk is rétisasunk, de ő, a fehérfejű az Egyesült Államok nemzeti kincse. Szárnyfesztávja jó 2 méter, irdatlan karmú lába tízszer erősebben markol, mint az emberi kéz. Akár 10 ezer méter magasra is fölvitorlázhat, prédájára hihetetlen, 160 km/h-s sebességgel
csap le. Egész életére választ párt, és malomkeréknyi fészket épít.

Igazi Ügyeskedők

Havasi szupernyúl, urbánus mosómedve, asztalos munkákban zseniális hód és télire élelmet bespájzoló mókus: mindegyik nagyon tud valamit.

Mosómedve (Procyon lotor)
Eredetileg amerikai lakos, de már Európában itt-ott, sőt Japánban is letelepedett. A természetben úgy két-három, fogságban akár húsz évig is elél. Emlős, mindenevő, 1 méter hosszúra és 15 kilósra nő. Kommandós arcfestése vélhetően látásjavító trükk, tükrözésgátlóként működik. Mászni, úszni kitűnően tud, a tapintása meg egészen kiváló,
mellső lábán a talprész egyenesen hiperérzékeny. Okos és kíváncsi szerzet, így tökéletesen át tud állni a városi életmódra, a szemetest és a veteményeseket is különösebb fenntartások nélkül dézsmálja.

Hócipős nyúl (Lepus americanus)
Nyúlban igazi akcióhős: másfél kilós, ráadásul gyors, óránként 40 kilométeres sebességre képes, 3 méter magasra fölugrik, ha kell, és jól úszik. Nyáron-ősszel rozsdabarna, télen fehér. A füle nyúlmércével mérve elég kurta, de így is pompás a hallása. Kilenc-tíz évente döbbenetesen elszaporodik, több ezerszer gyakoribb lesz, mint a közbeeső években, a hiúz pedig híven követi egyedszámában – a ragadozó és prédaállat viszonyát tanulmányozó biológusok legnagyobb
boldogságára.

Kanadai hód (Castor canadensis)
Az Újvilág legnagyobb rágcsálója, jó méteresre és 30 kilósra is megnőhet. Bundáját mirigyváladékával vízhatlanítja, hátsó lába ujjai között hártya feszül, a farka evezőlapáttá
terebélyesedett. Mindezek azért jönnek jól neki, mert a kedvére való tóban, folyóban előszeretettel épít szintszabályozó gátat és víz alatti lakóvárat. Ami a magánéletét illeti,
nagycsaládos, soktagú famíliában él.

Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)
A teste karcsú, a lába csupa izom, csuklója-bokája hajlékony és nagymértékben elforgatható, karmai nagyok, erősek és élesek: eszményi famászó alkat tehát. Rágcsáló lévén négy elülső foga egyfolytában nő, emiatt nem tud elkopni az örökös majszolásban. Arról is nevezetes, hogy magokat raktároz, dugdos el télire, az ínséges időkre.

Erdő-mező népe

Mindenkinek van tengerentúli atyafisága: odaát is él pettyes szarvas, rőt róka, vörös-fekete harkály, nagydarab medve – de kicsit másmilyenek, mint nálunk.

Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
Odaát sokfelé elterjedt, Észak-, Közép és Dél-Amerikában is honos. Élőhelye szerint úgy negyven alfaja ismeretes. Szarvasnak közepes termetű, fél-egy méter magas, jó félmázsásra nőhet. Tavasztól őszig vörösesbarna színű, télen megszürkül. A bikák nászidőben egyedül, amúgy legénycsoportokban élnek; a tehenek borjaikkal alkotnak kis csapatot. Ami a farok fehér fonákát illeti, annak bizony fontos szerepe van az ijedős szarvas életében: farkát föltartva,
a fehér jelzőszínnel mutatja, ha ideges, ha valami veszélyt szimatol.

Amerikai fekete medve (Ursus americanus)
Észak-Amerika erdőlakója, a színe fekete vagy csokibarna, de lehet fahéjbarna, sőt drapp is. Kisebb a másik két amerikai medvénél, de így is nyom vagy két mázsát. Jól kapaszkodik rövid karmaival, úszótudománya elsőrangú, jobban lát és hall, mint mi, szaglásával pedig még a kutyákat is lepipálja.

Kontyos feketeharkály (Dryocopus pileatus)
Bennfentes észak-amerikai harkály, és nem is akármilyen: a magafajták között különösen termetes, varjúnyi madár, fekete tollazatához hetyke, élénkvörös fejdíszt és a hím ehhez vörös arccsíkot is visel. Főleg rovarokat, olykor gyümölcsöt is fogyaszt. Másodpercenként hússzor oda tud csapni a csőrével, tízcentis nyelve is biztos fegyver. Évről évre új fészkelőodút vés
egy alkalmas fába; előző időkből maradt, elhagyott lakásaiba más állatok, leginkább madarak költöznek be boldogan.

Amerikai vörös róka (Vulpes vulpes fulva)
Világpolgár ő is: az északi félgömb nagy részén honos, fagyos tundrán, erdőben, sztyeppén, prérin, hegyen, sivatagban is megél. Fakó sárgától rőtbarnáig változó a színe. Bozontos
farkával egyensúlyoz, és fajtársaival kommunikál. Főleg éjjel vadászik, a földben lakó kis állatok motozását is meghallja, és ügyesen kiássa őket.

Extrém csapat

Az egyik az óceánból, a másik jégtáblákról, a harmadik folyók mélyéről csap le vad erővel, a negyedik beköltözött a vízből az erdőbe, és dobozba zárta magát.

Kardszárnyú delfin (Orcinus orca)
A legnagyobb testű delfin, 8-9 méter hosszúra és 10 tonnásra is megnőhet, hátúszója – a „kardszárny” – közel kétméteres. A „gyilkos bálna” elnevezés nem helytálló, de az orka valóban
ragadozó luxuskivitelben: döbbenetesen gyors, erős és okos, agyafúrt taktikával, csapatban vadászik, fókát, delfint, bálnát is megtámad, és akár a többi cetféle, hangokkal kommunikál.

Mississippi aligátor (Alligator missisipiensis)
Az amerikai kivitel; rajta kívül nincs más aligátor, csak a kínai. Három-négy mázsás, négyméteres hüllőmonstrum, különös ismertetőjele, hogy csukott szájából nem türemkednek elő az alsó fogak (összesen van neki vagy nyolcvan). Páncélzata mindent kibír, állkapcsa irtózatosan erős. Nőstényében anyai érzések is lakoznak, egy éven át óvja, védelmezi kicsinyeit.

Jegesmedve (Ursus maritimus)
Nem kis darab: a hossza 3 méter, a tömege 6 mázsa is lehet. A feje viszonylag kicsi, a nyaka hosszú. Bármilyen hihetetlen, a szőrzete igazából áttetsző, csak azért látszik fehérnek, mert erősen visszaveri a fényt, a bőre pedig – fekete. Noha kiváló úszó, hosszú órákig bírja a tempózást, nem vízi állat: lakhelye a tenger jege. Ha pedig a jég elolvad, a szárazföldre húzódik,
ott vadászik, és él családi életet. A szaglása csodás, 30 kilométerről is megorrontja a kínálkozó prédát. Ha hét-tíz napon át nem sikerül zsákmányt ejtenie, lelassítja anyagcseréjét,
takarékra állítja magát.

Díszes dobozteknős (Terrapene ornata)
Különleges találmánya, hogy haspáncélja nem merev, mint más teknősöké: egy rugalmas ízesülés mentén mozgatható, így a tulaj jószerével teljesen bezárkózhat saját dobozába. Rokoni viszonyait tekintve a díszes dobozteknős vízi teknős, mégis szárazföldön, erdők aljnövényzetében elbújva él, testszabásában is inkább szárazföldi teknősnek tűnik. Élőhelye állapota romlik, így egyre kevesebb van belőle; újabban már kutyákkal is nyomoznak utána – kiderült, hogy a Boykin spániel ki tudja szagolni a díszes dobozteknős búvóhelyét.

A Natoons-sorozat észak-amerikai állatfiguráit most megtalálja a Kinder Meglepetésekben. Az Applaydu applikációban pedig gyermekével életre is kelthetik őket, játszhatnak velük, gondozhatják őket és még több ismeretet szerezhetnek róluk.