Éjszakai világosság – holdfény nélkül

Mi történik az égen, amikor nem világít a Hold, és mégis világosak az átrobogó felhők, sőt még a körülöttünk lévő táj is jól látható? A legtöbb esetben fel sem merül ez a kérdés, hisz ezt tartjuk természetesnek, így a 21. század első felében. A fényszennyezés olyannyira része lett az életünknek, hogy már észre se vesszük, holott hatalmas különbséget láthatunk, ha van konkrét összehasonlítási lehetőség. Ilyen az, ha egy holdmentes éjjelen felhőátvonulások és derült időszakok váltakoznak. Amikor derült az ég, a táj viszonylag sötét marad, ám, ha jön egy nagyobb felhőcsoport, ha beborul, akkor a felhők visszaverik a környezet összes felszíni fényforrásának világosságát. Ekkor maguk a felhők is szinte világítani fognak, és a táj is feltűnően kivilágosodik.

Erre a helyzetre szolgál példaként az a timelapse videó, amely még augusztus elején készült, a Veszprém közeli Márkó kálvária kápolnája előtt. Bár viszonylag közel a város, a helyszín északi irányban sötét égboltú, és csak a falu közeli utcai lámpái vetítenek egy kis fényt a dombon álló kápolnára. A felvétel lejátszásakor a talajon lévő növényzetet érdemes figyelni: amint a videó elején bekúszik a felhőzet, a táj ott is kivilágosodik, ahová a faluból nem ér el a lámpafény, s amikor a felhőzet felszakadozik, a táj újra elsötétül.

Ahhoz, hogy egy holdtalan estén világos legyen, elég tehát a felhőzet, ha az ember egyébként fényszennyezéshez közeli helyen tartózkodik. Nem mindegy azonban, milyen típusú, és milyen magasságban érkezik ez a felhőzet. Ahhoz, hogy a videóban látotthoz hasonló, látványos megvilágítás szülessen, átlátszatlan, viszonylag kis magasságban úszó felhők szükségesek, így például egy 10-12 kilométer magasban lévő fátyolfelhőzet már nem ugyanígy viselkedik.