Eltávolítanak két orosz atomtengeralattjáró-roncsot a sarkvidéki vizekből
A két roncsot a Barents- és a Kara-tenger területéről fogják kiemelni és elszállítani, 2030-ig, még mielőtt a radioaktív anyag szivárogni kezdene a roncsokból.
A K–27 és a K–159 jelű, November osztályú támadó tengeralattjáró a Szovjetunió legkorábbi, termonukleáris rakétát célba juttatni képes atommeghajtású tengeralattjáró-típusába tartozott.
A K–159 még 2003 augusztusában süllyedt el, miközben egy bezárt hadikikötőből átvontatták a Kola-félsziget partjai mentén a Murmanszk közelében lévő Nerpa hajójavító üzembe. A roncsot azóta is folyamatosan figyelik, és mérik a környezetében a radioaktivitást, mivel félő, hogy a reaktorokból szivárgó anyag elszennyezheti a Barents-tenger kiváló halászterületének vizét. 2014-ben egy orosz–norvég közös expedíció mérte fel e roncsot, és megállapították, hogy egyelőre még biztonságban van a környező tenger. Azonban a hajótest sérülése alapján ez nem marad örökké így. Modellszámítások alapján, ha a hajóból a radioaktív cézium-137-es izotóp kijutna, akkor emiatt a Barents-tenger keleti felének tokhalaiban a céziumkoncentráció százszorosára emelkedne. Ezzel az emelkedéssel ugyan még mindig a nemzetközileg elfogadott határérték alatti lenne, ám ennek ellenére a hal eladhatatlanná válhatna.
A Roszatom most végre úgy döntött, hogy kiemeli a tengeralattjáró roncsot a tengerből, legkésőbb 2030-ig. A munkát magát a civil atomjégtörőket üzemeltető állami Atomflot fogja elvégezni, a Murmanszk-közeli technikai állomása segítségével, számolt be az Arctic Today sarkvidéki hírportál.
A Roszatom azt is közölte, hogy a Kara-tengeren 1982-ben elsüllyedt K–27 jelű tengeralattjáró roncsa is szerepel azon a listán, amelyen a sarkvidék 2030-ig eltávolítandó nukleáris objektumait gyűjtötték egybe.
A K–27-et a Novaja Zemlja szigetének keleti részén egy fjordban, 30 méteres mélységben „helyezték nyugalomba” annak idején, és 2021 augusztusában és szeptemberében az Orosz Földrajzi Társaság víz alatti kutatásokat végző részlege felméréseket végzett a roncs helyszínén. Megvizsgálták a hajótestet, annak egyes darabjait kivágva felmérték az elmúlt 40 év korróziójának mértékét, s azt, hogy mennyire vékonyodott el a hajótest fémlemeze. A felmérés alapján lehet majd precízen megtervezni azt, hogy miként emelhetik ki a roncsot anélkül, hogy a reaktor fűtőanyaga instabillá váljon, s esetleg egy nemkívánatos láncreakciót indítson be a folyamat.
A Kara-tengeren meglehetősen sok nukleáris hulladék is található, így a terület megtisztítása nem lesz egyszerű feladat.