Kevesebb béka pusztult a pandémia elején

A pandémia az egészségügyön kívül rengeteg területre hatott, gondoljunk csak arra, hogy az átmenetileg mérséklődő emberi tevékenység miatt miként esett vissza a szén-dioxid-kibocsátás – bár a jelenség kimutatható volt, hosszú távon nem lesz érzékelhető. Gregory LeClair, az Oronói Maine-i Állami Egyetem biológus mesterszakos hallgatója és társai új tanulmányukban azt mutatják be, hogy a járvány közvetett módon miként hatott a régió kétéltűire – számol be az egyetem oldala.

Eredményeik alapján 2020 tavaszán a korábbi évek hasonló periódusához képest jóval kevesebb béka pusztult el az utakon. Az autók, kamionok rengeteg kifejlett békával, szalamandrával és más kétéltűvel végeznek, miközben azok megpróbálnak átkelni. A pusztulás főként a tavaszi időszak alatt jelentős.

Amikor a járvány kezdetén csökkent a forgalom, LeClair úgy döntött, érdemes megnézni, hogy miként befolyásolja a kétéltűek halálozását a mérsékelt emberi aktivitás. A hallgató egy tavaszi közösségi projektjének adatait használta fel, melyben önkéntesek gyűjtötték az utakon átkelő békákra és szalamandrákra vonatkozó információkat.

Az eredmények alapján 2020 tavaszán 50 százalékkal kevesebb béka veszett oda, mint 2018, 2019 és 2021 azonos időszakában. A kormányzati közlekedési adatokból az is kiderült, hogy Maine-ben más állatoknál is csökkenés mutatkozott, de a világ egyéb tájain is hasonló eredmények születtek.

A szalamandráknál ugyanakkor nem figyeltek meg jelentős különbséget. Ennek hátterében a csapadék állhat: a békákkal ellentétben a szalamandrák kevesebbet mozognak az esőben. A 2018–2021 közötti periódusban több béka pusztult el, főként a csapadékos és meleg napokon, az állatok ezen csoportjánál ily módon látványosabb eltérést mutatott a forgalom elmaradása.

A gázolás egyébként Magyarországon is nagy számban érinti a békákat. A halálozás jelentősen csökkenthető, ha a tavaszi vándorlási időszak alatt kerüljük, vagy legalább mérsékeljük a közlekedést.