Egy zuzmóritkaság nyomában
A növények szeretete és a madárrajongásom között nem könnyű meghúzni a határt, különösen ha valami ritka növényfajról van szó.
Létezik egy ritka és nagyon szép nevű (mintha a nyelvújítás korából maradt volna ránk) zuzmó Magyarországon, szépen csengő neve így szól: pettyegetett tárcsalapony (Solorina saccata). Latin neve is csodálatos csengésű, sokszor ismételtem magamban a keresés közben. A múlt század második felében fedezték fel, hogy a zuzmók kettős lények, a zuzmókban a gomba és az alga tartós életközössége valósul meg. Tizenhatezer fajuk éle a világon, szinte mindenütt előfordulnak és gyakran az élet határát jelzik. Szakemberek is sokszor csak mikroszkóp segítségével tudják meghatározni számos fajukat. Jellemző rájuk, hogy alkatuk szépsége nem érzékelhető olyan látványosan, mint a virágos növényeknél ezt már megszokhattuk. Így gyakran kerül elő a lupé. A zuzmók intenzív színanyagát már az ókorban is használták.
A pettyegetett tárcsalapony élőhelye igen speciális, a hűvösebb, északi kitettségű sziklafalakon él. Ott se akárhol, mindig a legveszélyesebben megközelíthető szirteken találkozhat vele az ember. A zuzmókat csapadékosabb időben érdemes keresni, hiszen a nagy nyári hőségben a színűk nem olyan harsány, mint az őszi és tavaszi kiadós esők után.
A veszprémi állatkert fölé magasodó sziklákat jártam e ritkaság után kutatva, majd eljutottam szintén Veszprém határában fekvő Tekeres-völgy mesés szikláinak szirtjeihez, nyaktörő mutatványok árán, szinte minden északi kitettségű sziklafalat, repedést átnéztem, de nem sikerült rábukkannom. Majd egyszer csak megtört a jég, a pettyegetett tárcsalaponnyal a Déli-Bakony egy szirtjének falán az Agár-tetőn találkoztam össze. Egy mohakutató bizton állíthatom, sok ritkaságot fedezhetne még itt fel. Én magam is apró részletességgel figyeltem, az eddig ismeretlen mohák, zuzmók tarka seregét. Sajnálatos módon a bioszféra szennyezése, mérgezése a zuzmók számos faját sújtja. Így vált védetté többek között e faj is, amelynek a természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Csak szerencsével pillanthatjuk meg félénk madarunkat
A kerti rozsdafarkú vonulása szeptember közepétől október közepéig elég intenzív.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
