Ez a főemlősfaj hozzánk hasonlóan zenél

Chiara De Gregorio, a Torinói Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban Madagaszkár éneklő főemlőseit, az indriket vizsgálják – számol be a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet oldala. Az állatok vadonban rögzített hangjai az emberi zenéhez hasonló ritmikai kategóriákra épülnek, a felfedezés segíthet megérteni a zene és ritmus biológiáját és fejlődését.

Noha az emberi értelemben vett ritmus az énekesmadaraknál megfigyelhető, az emberen túl más emlősöknél nagyon ritka. A kutatók most főemlősökre, egészen pontosan az ugrómakifélék közé tartozó, súlyosan veszélyeztetett indrikre koncentráltak. A faj azon kevés főemlősök egyike, amely énekel.

A szakértők azt akarták kideríteni, hogy az indrik énekében van-e olyan univerzális ritmus, amely az emberi kultúrákra jellemző. A kutatók 12 éven át gyűjtötték az adatokat a madagaszkári esőerdőkben, a felmérés során 20 csoport 39 egyedének hangját rögzítették. Az eredmények alapján az állatok énekének klasszikus ritmuskategóriái vannak, emellett a késleltető, lelassuló ritardando ritmus is felfedezhető benne. A hímek és a nőstények esetében az ütem ugyan eltérőnek, de a ritmus hasonlónak bizonyult.

Ez az első alkalom, amikor az univerzális ritmust sikerült egy másik főemlősfajnál is kimutatni. A fajjal közös ősünk mintegy 77,5 millió éve élt, az ének tehát külön fejlődhetett ki az embereknél és az indriknél.