A világ egyetlen országa, ahol egy denevér lehetett az év madara

A versenyen természetesen a rendkívüli őshonos madárvilággal rendelkező szigetország madarai indultak elsősorban, ám, mivel mindössze két őshonos szárazföldi emlőse van az országnak, külön év emlőse versenyt nem rendeznek. E két őshonos emlős denevér pedig az idei győztes, és a most alulmaradt új-zélandi rövidfarkú denevér, így, bár kívülállóként elsőre csak a helyzet vicces voltát jegyezzük meg, egy csepp ráció azért akad a súlyosan veszélyeztetett státusú denevér győzelmében.

A szigetországban, ahol sose éltek szárazföldi ragadozók, a behurcolt erszényes oposszumok, menyétek, és elsődlegesen a patkányok miatt e két denevérfaj a kihalás szélére került, ám nemzeti összefogással a ragadozóik létszámának féken tartásával a rövidfarkú esetében, úgy tűnik, sikerült megfordítani a folyamatot. A maori legendákban a denevért a mitikus hokioi-val, egy éjszakai madárral azonosítják, amely a katasztrófák és halálesetek hírét hozza, a legendák madara most a valódi madarak közt versengett tehát. Emellett érdemes azt is megjegyezni, hogy a denevérek létét pontosan ugyanazok a veszélyek fenyegetik, mint a madarakét, így a denevéreket pontosan ugyanúgy lehet megvédeni is, ahogy a madarakat. A denevért nyilvánosan támogatta az új-zélandi Környezetvédelmi Minisztérium is, talán ez is hozzájárult a győzelméhez.

A hosszúfarkú denevér az 1800-as évek elején még egészen hétköznapi állatnak számított, azonban 1900-1930 között már számos területen rendkívül ritkává vált. Az állatka igen apró, mindössze 8-11 grammot nyom (ez kb. egy kékcinege testtömegének felel meg), évente csupán egyetlen utódot hoz világra, így nem túl gyors a szaporodása. Repülő rovarirtóként szúnyogok, molyok, bogarak ragadozója, akár 60 kilométer per órás sebességgel is képes repülni, hatalmas területeket képes bejárni, akár 100 négyzetkilométernyi is lehet a territóriuma. Az ultrahangos ekholokációhoz használt hangjában van egy olyan „mély” összetevő, amelyet egyes, jó fülű emberek is képesek meghallani (az emberi hallás felső határa 20 kHz). Elsősorban erdőlakó, társas lény, csoportjával öreg fák odvaiban pihen és itt neveli újszülöttként poszméh méretű kicsinyét is, de kivételes esetben az ember közelében is találkozhatunk vele.

Az állomány csökkenéséhez vezetett az erdők kivágása, a behurcolt állatok jelenléte – akár a darazsaké is, amelyek ugyanazokat a faodvakat használnák, mint a denevér.

Új-Zéland 2050-ig mentesíteni szeretné az ország teljes területét minden behurcolt ragadozótól, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a helyi endemikus állatállományt, ez óriási feladat lesz, ám, ha van olyan ország a Földön, amely nem reménytelenül vág neki egy ilyen vállalkozásnak, akkor az Új-Zéland.

A 17 éve megrendezett Év madara verseny rekord mennyiségű szavazatot hozott 2021-ben, ám a hosszúfarkú denevér így is csupán 3000 szavazattal végzett a madarak előtt. A versengés olyan erőkkel zajlik, mint más országokban a politikai megmérettetések, az egyes jelölt madaraknak saját csapatuk van, amely kampányol az adott fajért.