Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Természet

A világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava

2021.11.08.NG
National Geographic Magyarország

A Föld legnagyobb meleg vizű tőzegfenekű gyógytava, a Hévízi-tó 4,4 hektáron terül el, gyógyhatása világhírű, ám kevesebb szó esik arról, hogy magának a tónak és környékének milyen különleges az élővilága.

A Hévízi-tó
Forrás: Kószó András

 

Még így november elején is kellemesen meleg a természetes gyógyhatású tó vize, a felszín lágyan gőzölög, párafelhő látható a víztükör fölött. Mindez a fenéken, 38 méter mélyen nyíló forrásbarlang hőjéből származik, ahol nagyjából 90 százalékban 41 Celsius-fokos, és mintegy 10 százalékban 26,3 Celsius-fokos karsztforrásvíz keveredik össze, majd áramlik a tóba 400 l/mp vízhozammal.

Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője meséli, hogy hideg időben a párafelhő szigetelő paplanként óvja a tó melegét, a körülötte lévő erdő a víz fölött tartja a gőzt. Ha nem lenne ez a véderdő, mely a tó ökológiai rendszerének fontos része, ami nem csak a part eliszapolásának állja útját, de azt is megakadályozza, hogy az uralkodó északi szél elfújja a párapaplant a tóról, így a víz kevesebb hőt veszít. Ez különösen télen fontos, amikor a tó hőmérséklete még akkor is 24-25 fokos, amikor a levegő mínusz 5-10 fokra hűl.

Az árvízmentesítésre telepített véderdők jellemző fái főleg füzek, ám a Hévízi-tó nyugati részén a környező természetes erdőkhöz hasonló, egykor ez is egy parkerdő volt. A többi részen égeres láperdő található, amelyben őshonos égerek, kocsányos tölgyek, magyar kőrisek, füzek, nyarak, illetve betelepített mocsári ciprusok és kínai ősfenyők nőnek.
A tó alján régi, elhalt növények maradványai, azaz tőzeg található – ebben a közegben játszódnak le a baktériumokhoz kötődő, a gyógyhatás szempontjából kulcsfontosságú folyamatok.

A tó vize kopásos gerinc- és  ízületi problémákra, sérülésekre, továbbá mozgásszervi műrétek utókezelésére javasolt.
Forrás: Násfay Béla

 

Él itt egy unikális baktériumfaj, a Micromonospora heviziensis, melyet  1982-ben írt le a tudomány számára új fajként Clemente Fernandez és Szabó Zsuzsa. A mikroba a világon egyedül a Hévízi-tóban fordul elő. Erőteljes fehérje- és cellulózbontó képessége van; tevékenységével a gyógyiszap kialakulását segíti.

Ponyi Jenő zoológus írta le a szintén csak itt élő Schizopera clandestina heviziensis nevű alfajt, amely az evezőlábú rákok közé tartozik. Ezen apró rákok mérete 1 és 2 mm közötti. Magyarországon csak itt fordul elő három, meleg vizet kedvelő kékalga is, a Pseudanabaena papillaterminata, a P. crassa és az Anomoeoneis serians.

Ezüstkárász
Forrás: Násfay Béla

 

A tó élővilágának különlegessége, az egész világon csak itt élő, őshonos hévízi törpenövésű vadponty. Jellemzője, hogy lassan növekszik, más élőhelyek pontyaihoz képest jóval kisebb a testhossza. A ponty mérsékelt égövön akkor ívik, amikor a vízhőmérséklet 17-20 Celsius-fok közé emelkedik – ez általában május hónapra esik. Más a helyzet a Hévízi-tóban: 2021. február 23-án, 27 Celsius-fokos vízhőmérséklet mellett először figyelték meg a törpenövésű vadponty téli ívását. Más pontyokhoz képest igen karcsú és nyurga a testalkata – látszik rajta, hogy teljesen más táplálékhasznosítást dolgozott ki számára a természet.

Sinka Gábor elmondja, hogy a Hévízi-tóba, illetve a vizét elvezető Hévízi-csatornába számos idegenhonos faj került be, mint például a szúnyogírtó fogasponty. Állítólag az 1930-as években szabadult el egy kísérlet során. Azt vizsgálták, hogy megeszi-e – az akkor még Magyarországon is előforduló – maláriaszúnyogokat, de mára olyan tömegben szaporodtak el, hogy mindenevőkké váltak.

A tündérrózsák között jól érzi magát a fogaspontyfélék családjának több faja is.
Forrás: Násfay Béla

 

Felelőtlen akvaristák különféle egzotikus halak egész tárházát engedték el illegálisan. Sinka Gábor említi például a közép-amerikai eredetű szívárványsügért, amely gyakorivá vált a tóban. A fölös vizet elvezető Hévízi‐lefolyó csatornában Takács Péter, a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa kollégáival 2015-ben pompás malawisügért, citromsügért, tűzfejű tarkasügért, jaguársügért, illetve az utóbbi fajnak az ötfoltos tarkasügérrel és/vagy a Parachromis loisellei hallal képezett hibridjét, valamint jukatáni fogaspontyot is fogott.
Az, hogy ikra-, illetve ivadékfogyasztó sügérek is élnek a tóban, veszélyezteti az őshonos vadponty megmaradását.

A Hévízi-tó egyik lakója, a kockás sikló, 2016-ban az év hüllője címet viselte.
Forrás: Getty Images

 

Szerencsére vannak őshonos állatok is a tóban: a dévérkeszeg, a bagolykeszeg, a compó, a lesőharcsa, a kockás sikló, a vízisikló, a mocsári teknős és a kis vöcsök. Télen, amikor a Balaton elkezd befagyni, megjelennek itt a szárcsák és különböző récefajok. Nyáron viszont a fürdőépület alján, a vízfelszín felett fecskék fészkelnek hatalmas számban.

A tó őshonos lakója a kis vöcsök.
Forrás: Násfayné Kőházi Mária

 

Az állatvilág mellett a növényzet is megváltozott az idők során: betelepítették ide az agresszívan terjeszkedő, bár gyönyörű liláskék virágot hozó Panama Pacific nevű trópusi tündérrózsát, amely kiszorít minden más tavirózsafajt. Hévíz címernövényéből, az indiai vörös tündérrózsából, sajnálatos módon már nagyon keveset látni a tóban. A kifolyóban azért még nagyobb állománya maradt meg – itt viszont a Vallisneria australis nevű, Ausztráliából származó, nagyobb akváriumokban használt vízinövény tömeges terjedése okoz gondot.

A liláskékben pompázó tündérrózsa
Forrás: Násfayné Kőházi Mária

 

Természetes vízbe nem őshonos fajokat telepíteni törvényileg tiltott és így büntetendő cselekedet. Már második éve zajlik, az őszi-téli időszakban – amikor jóval kisebb a terület látogatottsága – egy, az Európai Unió és a magyar állam által finanszírozott KEHOP-program, melynek keretében az idegenhonos növény- és állatfajokat ritkítják. A csatornában például kétéltű járművel, a partról pedig kotrógéppel távolítják el az idegenhonos Vallisneria növényeket.

A tóban tündérrózsák több faja és azon belül több színváltozat is előfordul.
Forrás: Násfay Béla

 

A tó eredetileg tőzegláp volt, de keveset tudunk az eredeti élővilágáról, hiszen a 19. századtól kezdve sok emberi hatás érte. Égeres láperdők, mocsárrétek, kékperjés láprétek, nádasok, sásosok lehettek itt. Amíg nem zárta el zsilip a kifolyót, valószínűleg olyan fajok is megtalálhatók voltak a tóban, amelyek most csak a csatornában lelhetők fel: réti csík, vágó csík, lápi póc, csuka vagy csapósügér. Tekintettel arra, hogy a tóban jóval melegebb a víz, mint a kifolyóban, és a táplálék is kevés, valószínűleg régen sem fordultak elő túl nagy egyedszámú fajok.

Vízitúra a Hévízi -csatornán
Forrás: Magyar Kaland-Sport Egyesület

 

A tó déli oldalán található egy zsilip, ahonnan a 10 kilométeres Hévízi-csatorna indul. Sajnos többen döntenek úgy, hogy a zsilip alatt fürdenek, díjmentesen, pedig ez egy balesetveszélyes, tiltott fürdőhely.
Van azonban ami nem tiltott, sőt nagyszerű élményt ad: minden évben október 30. és március 15 között innen indulnak a különleges, téli vízitúrák. Mivel a Fenékpusztáig tartó csatorna vize ebben az évszakban sem fagy be, ezért a gőzölgő vízfelület kenuval ilyenkor is járható.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság azt a célt tűzte ki, hogy az itt telelő madaraknak legyen minden nap négy órányi idejük arra, hogy nyugodtan tudjanak táplálkozni a vízen. Így limiteket határoztak meg a vízitúrázók számára: naponta 250 ember evezhet végig a csatornán, és reggel kilenc és dél között szállhatnak vízre. Ennek szellemében a vízitúrázás engedélyéhez kötött.
Különleges élményben lehet részünk egy ilyen túrán, ahol az enyhén párolgó vízfelszínen suhanunk, miközben a téli élővilág szépségeit csodálhatjuk – mindezt szakavatott túravezetők segítségével, biztonságosan tehetjük.

Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákók ellen - tette közzé a hírt az MTI.

Csak ön után!

Csak ön után!

Gesztusokkal kommunikál a mi széncinegénk távol-keleti rokona, a japán széncinege.

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon - tette közzé a HUN-REN Ökológiai Központ közleményét az MTI.

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Az állatmentők tapasztalatai alapján egyre korábban kezdenek születni a kiscicák, és egyre hosszabb időn át tart a szezon.

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az UNESCO Világörökség védelmét élvező sziget különleges körülményeket biztosít az itt élő állatok számára.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket