Alaposan megváltozott egy madár vándorlása

A sarkantyús pityer (Anthus richardi ) nevű madárfaj ázsiai elterjedésű, ám hazánkban is látták már két alkalommal egy-egy példányát, számolt be a Science News. A madár Szibéria füves térségeiben honos, ám a hideg beköszöntével délre vándorolt a téli időszakra. Azonban, egy a Current Biology szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a madárfaj újabban nem dél, hanem nyugat felé veszi az irányt a telelő helyre vonuláskor. A madárnak néha felbukkant eddig is néhány kóbor példánya Európában, azonban a francia Grenoble-i Egyetem kutatói azt vették észre, hogy az 1980-as évektől kezdve egyre gyakrabban jelenik meg a faj a madármegfigyelők listáin Dél-Franciaországban. Egykoron mindössze néhány egyed telelt Franciaországban, ma már sok tucatnyian vannak. Ezt az észrevételt követően célzott megfigyelési kampányba kezdtek mind francia, mind spanyol területen, kíváncsiak voltak, hogy véletlenül tévedtek-e az egyedek Európába, vagy direkt ez volt az úti céljuk.

A 2019-2020 telét itt töltők közül hét madarat felszereltek helymeghatározó adatrögzítővel, majd egy évvel később közülük hárommal ismét találkoztak! Az adatokból kiderült, hogy a madarak Szibéria délnyugati részére mentek nyárral, majd Franciaországba, ugyanarra a helyre tértek vissza télen. Később 311, Európa és Észak-Afrika területén telelt sarkantyús pityer fotójának elemzésével kiderült, hogy nagy részben felnőtt madarakról van szó. Az énekesmadaraknál ha a megszokott vándorúttól eltér egy egyed, az általában fiatal madár. Az első, még az ősöktől örökölt, génekbe vésett évszakos vándorutat igyekeznek aztán a későbbiekben is követni, ám előfordul mind genetikai mutáció, mind pedig vihar, amely eltéríti az egyes egyedeket a többi madár által évezredek óta követett útvonaltól.

A csapatosan vonuló madaraknál, mint például a ludak vagy a darvak gyakoribb, hogy a csapat megváltoztatja a vándorlási útvonalát. Az énekesmadarak viszont általában magányos vándorok, és az ösztöneiket követve repülnek, így csak nagyon ritkán változik az útvonaluk.

Különösen ritka a vándorlások közt a kelet-nyugat irányú, a legtöbb ilyen útvonalú faj a trópusokon él és a meleg területeken belül tesz meg rövid vándorutat.

Amennyiben a pityerek európai útja rögzült úttá vált mára, úgy valószínűsíthető, hogy a klímaváltozásnak köze lehet ehhez a változáshoz. A kutatócsoport számítógépes modellek segítségével összehasonlította a dél-európai viszonyokat az 1961-1990 közti, és az 1991-től máig tartó időszakra nézve. Ebből arra jutottak, hogy az utóbbi időszakban tapasztalt felmelegedés hatására Dél-Európa több része is jó telelőhely a sarkantyús pityer számára.

A megfigyelések és a kutatás arról is sokat elárul, hogy a vándormadarak vándorlásai miként alakulhattak, miként változhattak a korábbi klímaváltozások során, például a jégkor végén.