Daróczi Csaba ötödik alkalommal lett az Év természetfotósa
November 10-én adták át a nívós pályázat 2021-es díjait. A képekből nyílt kiállítást január 31-ig lehet megtekinteni a Magyar Természettudományi Múzeumban – ha nem szól közbe a járvány.
Idén tavasszal immár 29. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és Közép-Európa talán legrangosabb természetfotós pályázatát.
A neves fotósokból álló, hét tagú zsűri négy fordulóban választotta ki, hogy mely fotók kerüljenek kiállításra, illetve a fotóalbumba. Feladatuk nem volt könnyű, hiszen idén 173 szerző, összesen 3462 képét kellett elbírálni. Idén is nagyon magas volt a színvonal, és a III. fordulóba bejutott mintegy 400 kép mindegyike megérdemelte volna, hogy falra kerüljön. De sajnos ezt sem a kiállító tér, sem az albumnak a méretei nem tették lehetővé. Így a zsűrinek – talán soha nem tapasztalt hosszúságú nagy viták után – végül ki kellett választania a kiállításra és díjazásra kerülő képeket. Ez a magas színvonal eredményezte, hogy idén a korábbinál több, összesen 116 pályamű kerül falra illetve az albumba.
Az ifjúsági kategória legjobb képének Kiss Márton Róbert „Tükrön” című alkotását választották. „Mezei verebek sorakoznak egy családi gazdaság traktorjának visszapillantóján Mezőtúron. A kép elkészítéséhez megfigyeltem, hogy a madarak előszeretettel szállnak le a tükrön megpihenni, így egy délután megkerestem a megfelelő helyet, ahonnan jól lehetett fényképezni őket” – írta a képről a fotós.
Az „Erdőben” című fotó Az állatok viselkedése kategória első díját nyerte el. Urbán Helga két verőköltő bodobács párzását örökítette meg a dendritrajzolatos fehér mészkövön. A dendritek úgy alakulnak ki, hogy a kőzet repedéseibe mangán tartalmú oldat szivárog be, ahol annak véletlenszerű formáját felvéve elterül, majd megszilárdul.
„Taplógombacsoport lófejre hasonlító spórafelhője a fényelhajlás okozta szivárvány színekben pompázik. A kép készítésénél erős, állandó fényű lámpával világítottam, és több órás kísérletezés után sikerült az unikornisra emlékeztető hatást elérnem” – így vallott Borbély Krisztián a díjnyertes képének készítéséről.
„Vadnyúl figyel a réten naplementében, miközben a lemenő nap meleg fényei áttetszővé világítják az erekkel átszőtt tapsifüleit” – írta képéről a fotós.
Írta: Bajomi Bálint – bajomi.eu
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
