Felmérték az egyik leghíresebb afrikai fa korát

Az Adansonia digitata fajba tartozó fa törzsének kerülete 22,4 méter, a magassága 24 méter, és nagyjából 1 kilométerre áll a Zambézi folyótól. A híres fát, amely az egyébként is turistalátványosság Viktória-vízesés közelében van, évente százezrek keresik fel, mégsem volt eddig ismert a kora, csupán becslésekkel próbálkoztak.

Az afrikai baobab fák a bolygó legkülönösebb fái közé tartoznak, ők maguk is óriássá nőnek, és hatalmas törzsükben gyakran nagy üreg található, gyakorlatilag számos, többé-kevésbé együtt növekvő törzsük van. Azonban nem lehet a korukat a szokványos módon, évgyűrűs módszerrel megállapítani, ugyanis összevissza nőnek az évgyűrűik, vannak évek, amikor egy sem, máskor pedig egy év alatt több is nő. (A trópusi fáknál sok esetben nem alkalmazható a módszer akkor, ha nincsenek az élőhelyén jól elkülönülő évszakok.)

Most azonban egy nemzetközi összetételű kutatócsoport radiokarbonos módszerrel a fából több helyről vett minták segítségével elvégezte az ikonikus óriás lehető legpontosabb kormeghatározását. A kutatásról a Dendrochronologia szakfolyóiratban számoltak be a szakemberek. A fa 5 fő, 3 fiatal és egy áltörzsből áll.

A nyolcas összetételű fatörzs különböző pontjairól vett mintákból kiderült, hogy azok különböző időkben is növekedtek, és három generációhoz tartoznak. A legrégebbi minta alapján a fa 1150±50 évesnek bizonyult, vagyis körülbelül abban az időben kezdett nőni, amikor Izlandon az odaérkező vikingek megalapították Reykjavíkot, az első állandó települést.

A fát a mérete alapján a kutatók fiatalabbnak hitték, azonban feltehetően az élőhelyén gyakori, heves viharok miatt lassabb volt a növekedése. A törzs három generációja 1000-1100, 600-700, illetve 200-250 éves korú. A vizsgálatok alapján a legöregebb generációhoz tartozó törzsek már nagyjából 100 éve nem növekednek.

A kutatók az elmúlt években számos másik afrikai baobab kormeghatározását is elvégezték már.