Telelőfákon gyülekeznek a fülesek
A napokban a Somló környéki kis falvak erdei fülesbagoly (Asio otus) telelőhelyeit kerestük fel, ahol szép számmal láttunk baglyokat, megkezdődött a telelési idejük.
Hálás feladat a telelőhelyek felkutatása. A falvak kertjeit, temetőit, templomudvarait először jó alaposan végigkutatja az ember, majd megjegyzi ezeket a helyeket. Mivel a fülesek ragaszkodnak a megszokott területekhez, a követő években már könnyű ezekre rátalálni. A baglyok jelenlétét az örökzöldek alatt található köpetek, azaz azok a szürkés, hosszúkás „gombócok” árulkodnak, amelyekben a baglyok által elfogyasztott kisemlősök csontjai, szőrei találhatók. Nappal elrejtőznek a lucok, borostyánok ágai között. Ha nem így tennék a nappali madarak támadnák őket.
Nem kis feladat kiszúrni őket! Felpillantva a fára, sokszor jó ha egy madár tűnik fel, viszont a köpetek mennyiségéből lehet következtetni, hogy a megbúvóak többen vannak. Az elszántabbak a kirepülést is megfigyelhetik, ami abból áll, hogy szürkületkor az adott területen lesben állunk, és figyeljük a kiszállingózó baglyokat, a legjobb alkalom ilyenkor nyílik a számlálásukra. A baglyok legtöbbször a széltől védett, néhány fokkal melegebb környezetet választják a telelő helynek, így azokat a fákat keresik, amelyek épületek takarásában vannak, viszont jól rejtve maradhatnak. Az egyik legnagyobb telelő csapat érdekes módon elhagyott telken álló idős akácosban található, itt a fára felfutó borostyánok között töltik a nappalt. Mindig jó táplálkozó területek közelében vannak a nagyobb bagolycsapatok.
Egy-egy nagyobb telelőcsapat a kisemlősök elfogyasztása révén roppant hasznos, így az a település, ahol jelen vannak, büszke is lehet az éjszaka leple alatt vadászó ragadozó madarakra.
A köpetvizsgálatokból kiderül, hogy az baglyok a mezőgazdaság számára hasznos tevékenységet folytatnak, hiszen az erdei fülesbagoly túlnyomórészt mezei pockot (Microtus arvalis) zsákmányol, amely az egyik leggyakoribb kártevő.
Az erdei fülesbagoly védett faj, eszmei értéke 50 000 forint.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
