A hűvös óceán a hosszú házasság titka

A madarak 90 százaléka monogám, és a legtöbbjük egy életen át kitart választott párja mellett, hűtlenkedés nélkül. Különösen híresek e téren az albatroszok, amelyek hosszú életük során évről évre ugyanahhoz a párhoz ragaszkodnak, és csak igen ritkán keresnek másikat. Egy új kutatás alapján azonban úgy tűnik, az óceán vizének melegedésével párhuzamosan gyakoribbá vált a köreikben a „válás”.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak most először sikerült azt bizonyítania, hogy nem a sikertelen utódnevelés, hanem a klíma miatt kerestek új párt maguknak a Falkland-szigetek albatroszai, a kutatásról készült tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közölték.

Az albatroszok egy átlagos évben kevesebb mint 4 százalékban cserélik le korábbi partnerüket, ám, a megfigyelések azt mutatták, hogy a melegebb években ez közel 8 százalékra ugrik fel, és még azok a tojók is új párt kerestek, amelyek egyébként sikeres utódnevelők voltak.

Az albatroszok életében, a változékony tengeri környezetben különösen fontos az a stabilitás, amelyet a megszokott partnerrel közös utódnevelés jelent. Amikor azonban kedvezőtlen évek járnak, kevesebb párnak sikerül felnevelnie a fiókáját, ilyenkor előfordul, hogy a madarak új párt keresnek a következő években. Mivel a kedvezőtlen évek a környezeti körülmények hatására jönnek létre, így a környezetnek közvetlen befolyása van a madarak hosszú távú párkapcsolati hűségére.

A Falkland-szigetek egyikén fészkelő dolmányos albatroszok (Thalassarche melanophris) körében végzett felmérést a kutatócsoport, a New-szigeten mintegy 15 ezer pár költ rendszeresen, a madarakról az adatokat hosszú távú megfigyelési program keretében gyűjtik. Minden évben felmérik az állományt, gyűrűzik az újonnan érkezőket, és számlálják az utódokat. Ezeknek az adatoknak köszönhetően ismert, ha egy madár a megszokott párja helyett újat választ, és az is, ha ezt megelőzően a korábbi párjával sikertelen volt a fiókanevelés. A kutatók 2004-2019 között gyűjtötték az adatokat, a madarakon túl az adott év időjárási viszonyairól és más környezeti változásairól is.

A sikertelen fiókanevelés miatt különösen a fiatal albatroszpárok körében volt „divat a válás”, ám amikor a tengervíz hőmérséklete eltért a szokásostól, jelentősen megnőtt a válások száma! Voltak  olyan évek, hogy 1 százalék alatt maradt a válás, míg például 2017-ben, amikor a tengervíz a legmelegebb volt, 7,7 százalékra ugrott. 2018-19-ben, amikor visszaállt a tengervíz hőmérséklete az alacsonyabb értékre, akkor a válások száma is visszaesett. A vizsgálatok szerint egyértelmű összefüggést lehetett kimutatni a válások száma és a vízhőmérséklet közt.

A meleg tengervíz azt jelenti, hogy kevesebb benne a tápanyag, így a madaraknak tovább tart előteremteni a szükséges eleséget, később érkeznek vissza a szaporodó helyszínre, illetve nem a legjobb kondícióban jelennek meg a párjuk előtt. Emellett a kedvezőtlen körülmények a madarak stresszhormon-szintjét is emelik, ez pedig szintén befolyásolja a párválasztást. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a körülmények hatásait félreértelmezik a madarak, s ezért keresnek új párt a korábban sikeres partnerük helyett, ez pedig akár faji szinten is beleszólhat a szaporodás sikerébe. Különösen akkor jelent ez veszélyt, ha kis létszámú szaporodó közössége van az adott állatfajnak.

A kutatók megjegyezték, hogy hasonló viselkedést lehet tapasztalni monogám emlősállatoknál is.