A verebek réme a karvaly
Az avatott szemlélő a levegőben keringő ragadozómadarak között egyre több karvalyt (Accipiter nisus) pillanthat meg így december tájékán. Sok esetben, mint egy árnyék, alacsonyan átsiklik a kertek, falusi porták felett. Teszi ezt azért, hogy a bokrok, fák takarását kihasználva meglepetésszerűen támadjon az apró énekesekre.
Gyakran megfigyelhető a falvakban és a városokban egyaránt amint a bokrokon, fákon csücsülő verébsereg közé vágnak be. Zsákmányolási kísérletük nem mindig jár sikerrel!
A faj hazánk területén is fészkel, azonban a költési időszak alatt rejtetten mozog. A Kárpát-medencébe észak felől érkező egyedekkel felduzzad a létszámuk, ilyenkor ezért láthatunk több példányt. Gyűrűzések igazolják, hogy eddig Finn-, Észt-, Lett- és Oroszországban jelölt madarak kerültek kézre hazánk területén.
A karvaly mindössze 28-38 cm nagyságú ragadozómadár. A hím kisebb a tojónál, fejteteje és felsőteste sötét kékesszürke, alsó része szürkésfehér alapon egyedileg változó, de rendszerint rozsdavörösen harántcsíkos. A tojó felül szürkésbarna, alsó részük fehér alapon szürkésbarnán harántcsíkos.
Kis termete ellenére vakmerő ragadozó, áldozatát meglepetésszerűen igyekszik elkapni. Taktikája, hogy hosszú ideig ül lesben egy alkalmas fa törzse mellé húzódva. Innen kémleli a környéken mozgó énekesmadarakat, majd szinte mindig rajtaütésszerűen támad, többnyire prédával a karmai között távozik. Megfigyelések alátámasztják, hogy több esetben a bokrok sűrű ágai között is üldözi a kiszemelt áldozatát, ebben a hosszú lábai segítik, mert szinte utánanyúl a zsákmányának. Leggyakoribb zsákmányállatai az énekesmadarak, pockokat, egereket csak kivételes esetben fog. Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, védett értéke, a természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
