Így vándorolnak Amerika rénszarvasai

A karibu mind méretében, mind színében sokféle, vannak állandóan helyben maradó csapatai, de rendszeres vándorlók is, és ők külön kérdéseket vetnek fel a kutatók számára.

„Számos ismeretlen és megmagyarázhatatlan tényezője van a vándorlásuknak” – mondta Elie Gurarie, a New York Állami Egyetem Környezeti és Erdészeti karának adjunktusa. Úgy tűnik azonban, hogy néhányat közülük kezdünk megérteni, számolt be az Earth Observatory.

A nyitóképen látható térkép hét nagy alaszkai és kanadai karibucsorda élőhelyét ábrázolja, ezek a tundrán élő, vándorló csoportok. E vándorló típusú karibu minden tavasszal sok száz kilométert gyalogol a kontinens északi partvidéke felé, ahol világra jönnek kicsinyeik. Ezzel szemben az erdei karibu a sarkvidéki erdőségek és hegyek lakója, kevésbé társas állat, és egyáltalában nem vándorol.

Karibuk Alaszkában

Forrás: Getty Images

A vándorlás időpontját, korábban legalábbis úgy tudták a szakemberek, olyan tényezők határozzák meg, mint a hóolvadás vagy a legelhető növényzet mennyisége, ám Gurarie és kollégái nemrégiben egy új vizsgálati eredményt tettek közzé, amelyből kiderült, hogy más tényezők ennél jóval fontosabbak. „Semmi, amit fontosnak hittünk, se a hó, se a vegetáció nem számít” – magyarázta a szakember.

A kutatás, amelyet részben a NASA finanszírozott, a Sarki-Sarkvidéki Sebezhetőségi Kísérlet (angol betűszóval AboVE) nevű program keretében, több mint ezer karibut követett, az 1995-2017. közti időszakban. Az állatok mozgását összevetették olyan tényezőkkel, mint a helyi időjárás, hóolvadás, növényzet megjelenése, és globális éghajlati mintázatok.

Kiderült, hogy a tavaszi vándorlást a csordák egyazon időben, szinkronban kezdték meg a földrész teljes területén, és ez az összhangba hozott, március-áprilisi indulás jórészt a ciklusos globális éghajlati trendektől függött. A szinkronizált indulás jól látható a videón, amelyen e csordák mozgását követték 2013-ban és 2014-ben.

A borjadzás helyszínére érkezés azonban már nagyobb sokféleséget mutat, itt már közbeszólnak a helyi tényezők, amelyek előző nyáron uralkodtak az adott területen. Jelesül olyanok, mint az, hogy meleg, szélcsendes volt-e a nyár, ami kedvezett a rovarállománynak. A rovarok okozta problémák, mint a szúnyog, a cseszle, vagy a bögöly zaklatásával legyengítik a nőstény karibukat, így a rovarban gazdag nyár késleltetheti a karibucsorda érkezését a következő tavasszal.

Guarire elmondta, hogy igen meglepte őket a nagy léptékű összehangoltság az indulásban, és a rovarokkal mutatott összefüggés is. Az azonban még nem világos, hogy a felmelegedés, amely a sarkvidéket fokozottan érinti, miként hat majd a karibu vándorlására a jövőben.