Lepkék mindenhol, mindenkor
Írni a lepkékről, a hernyókról, az átváltozásukról, a nappali és az éjszakai életmódról? Lehetséges-e mindent néhány mondat erejéig egy esszenciába belesűríteni?
Nehéz feladatnak tűnik. Talán azért is, mert az ízeltlábúak világának a legkedveltebb csoportjáról van szó, és a legkutatottabbról is. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a védett lepkékről szóló könyvében (Rence sorozat 4. kötetében, a Lepketérképben) részletesebben lehet olvasni róluk, élőhelyükről, igényeikről, és elterjedésükről.
A lepkék alapvetően jó indikátorai az élőhelyeknek: hiányuk, jelenlétük, számuk és tömeges előfordulásuk jelezheti az adott terület természetességét. Az élőhelyek alapját a növényzet adja, határozza meg. A lepkék közül számos faj hernyója csak bizonyos növényeken képesek megélni, fejlődni, ezeket tápnövényeknek is hívjuk. A kifejlett imágó, lepke szempontjából természetesen más feltételekre van szükség, ott sokkal többet számít az, hogy a kétszikűek, feltűnő, nagy és/vagy illatos virágok jelen legyenek, és természetes pompájukban virágozva táplálékot nyújtsanak.
A Gönyüi-homokvidék kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület igazi paradicsom a lepkéknek. Ezek közül kiemelnénk a farkasalmalepkét, ami jelölő faja ennek a Natura 2000 területnek. Persze az, hogy vörös könyves faj, a Berni Egyezmény faja, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer alapfaja azt jelenti, hogy nem csak Magyarországon fontos ez az élőlény, de Európában máshol is! Érdekesség, hogy Magyarországon éri el elterjedésének északi határát. Életét a mérgező farkasalmán kezdi, melyről nevét is kapta, állománya országszerte előfordulhat, de sokszor csak kicsi, jelentéktelen foltok maradnak fenn belőle. Májusban és júniusban táplálkozik, és bábként telel át. A lepke nagyon impozáns, halványsárga alapon fekete és piros mintázattal, melyhez hasonló mintázatú lepke nálunk nem is él. ”
Látható a videóban a hazánkban fokozottan védett vörös csüngőlepke, aki a száraz gyepek, legelők, homoki gyepek, homokbuckások, sziklafüves lejtők lakója.
Feltűnik a hatalmas, és látványos nagy éjjeli pávaszem, aki méltán büszkélkedhet Európa legnagyobb őshonos lepkefajának járó címmel, az akár 15-16 centiméteres szárnyfesztávolságával. Őt április végétől június elejéig a késő éjszakai, kora hajnali órákban lehet megfigyelni. És hogy hogyan? Az kiderül egyperces előzetesünk éjszakai lepkék című 11. epizódjából.
A videó egy rövid részlet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából a 15 partneres GRASSLAND-HU LIFE IP projekt keretében, a Gönyűi-homokvidékről készült filmből.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Ez az egyik legszebb hangú énekesmadár
A nagy fülemüle hazánkból szinte teljesen eltűnt.
Magyarországon is láthatunk keselyűt
A fakó keselyű egykor jóval gyakoribb volt hazánkban, ma elvétve lehet vele találkozni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
