Az óriásteknősök vírusai

A galápagosi óriásteknősöket vizsgálta meg egy nemzetközi kutatócsoport, azt mérték fel, hogy milyen kórokozókat, teknősökre világszerte jellemző vírusokat hordoznak ezek az állatok. A Darwin Alapítvány közleménye szerint herpeszvírust és adenovírust is kimutattak a különböző szigeteken élő óriásokban.

A Transboundary and Emerging Diseases szakfolyóiratban közölt tanulmány szerint az óriásteknősök egészségi állapotfelmérése azzal a céllal készült, hogy kiderítsék, vannak-e rájuk nézve fenyegetést jelentő kórokozóik. A vizsgálatok során 454, Santa Cruz, Isabela és Espanola szigetein élő, öt fajba tartozó óriásteknőstől vettek mintát az állatok kloákájából, szemváladékából és nyálából. A mintákban PCR-tesztek segítségével azt vizsgálták meg, hogy van-e bennük a teknősöket megfertőzni képes típusokba tartozó kórokozó.

„Fertőző betegségeket, amelyek akár végzetesek is lehetnek, világszerte kimutattak teknősökből, azonban a mi vizsgálataink előtt a galápagosi óriásteknősök fertőzéseiről eddig nem készült felmérés” – mondta Dr. Ainoa Nieto Claudin, a kutatás vezetője

Ennek eredményeként hat vírust fedeztek fel, két adenovírust és négy herpeszvírust. A két adenovírus közeli rokonságot mutat egy már jól ismer teknős-adenovírussal, a herpeszvírusok közt három szintén közeli rokonságot mutatott egy ismert teknős-herpeszvírussal, a negyedik azonban eddig teljesen ismeretlen volt, ám kissé hasonlít egy fülesbagoly-herpeszvírusra, valamint egy tengeriteknős-herpeszvírusra is. A kutatók szerint ezek a vírusok bizonyos körülmények közt megbetegíthetik az óriásteknősöket – ilyen helyzet például a fokozott stressz.

Érdekes, hogy nem minden teknősben voltak jelen e kórokozók. Például Espanola szigetén, ahol ember nem él, nem tudtak vírusokat kimutatni az óriásteknősökben. Santa Cruz szigetén, ahol jelentős emberi tevékenység is zajlik, mind a herpeszvírust, mind az adenovírust megtalálták.

„Az óriásteknősök az ökoszisztéma egészségének őrszemeiként működnek, s az új vírusok felfedezése arra hívja fel a figyelmünket, hogy alaposabban fel kell mérnünk a Galápagos-szigetek élővilágának kórokozóit” – tette hozzá a kutató.

„Az embereket is veszélyeztető kórokozók több mint 70 százalékán osztozunk a házi- és a vadállatokkal. Ezért, ha az állatok egészségére odafigyelünk, akkor azzal az emberi egészséget is óvjuk” – magyarázta Dr. Fernando Esperón, a kutatás egyik résztvevője.

A kutatók szerint az új vírusok felfedezése nem feltétlenül negatív dolog. Az állatokkal ugyanis hosszú idő óta együtt élnek a kórokozóik, velük együtt fejlődtek, és általában nem okoznak problémát sem bennük. „A gond akkor adódik, amikor a kórokozó új fajra jut át, vagy akkor, ha az őt hordozó állat immunrendszere stressz hatására legyengül” – tette hozzá Dr. Sharon Deem.

A későbbiekben alapos szűréseket kell végezni a teknősök körében, s ki kell deríteni, vannak-e vírusmentes, és ekképp a betegségekre különösen fogékony populációik, illetve fel kell tárni azokat az összefüggéseket is, amelyeket esetleg a vírusok és a teknősök fittsége, egészsége és túlélése szempontjából ki lehet mutatni. A kutatási eredmények azt is segítik, hogy a Galápagos Nemzeti Park és más intézmények javítani tudjanak a visszavadítási programok sikerén azzal, hogy magukat a kórokozókat, vagy például vírushordozó állatokat nem telepítenek át.