Szinte minden épület megrongálódott a dunaharaszti földrengésben

1956. január 12-én földrengés rázta meg a Budapest határában fekvő községet.
Az 1956-os év első napjaiban a Dunaharaszti környékén élőknek a földrengés borzalmaival kellett szembenézniük. A kipattant szeizmikus esemény volt az egyik legnagyobb károkat okozó rengés a 20. században. Az 5,6-os erősségű rengést nem kevesebb, mint 31 előrengés előzte meg, amelyeket a budapesti, kalocsai, kecskeméti, szegedi és az ógyallai, de a bécsi és a campulumi szeizmológiai állomás is regisztrált.
A szemtanúk visszaemlékezése szerint 1956. január 12-én reggel 6 óra 46 perckor ijesztő morajlás hangja riasztotta a településen élőket, majd néhány másodperc múlva elkezdett rengeni a talaj, miközben a fák és az út menti villanyoszlopok hajladoztak, majd a lakóházak recsegve-ropogva próbáltak ellenállni. A dunaharaszti főút mellett álló templom tornya megrepedt, amit követően téglák záporoztak a járdára.
„Budapestről délre a földrengés fészke felé haladva, már a város szélénél, Soroksárnál egyre szaporodnak a földrengés jelei. Gyakrabban látni ledőlt kéményeket, leomlott vakolatú házakat. De itt súlyosabb kár csak a Duna partján, az öreg vályogházaknál tapasztalható. Hat ház omlott össze. A következő község Dunaharaszti. A földrengés okozta kár itt már szemmel láthatóan jóval nagyobb. A legtöbb ház valamilyen sérülést szenvedett. A leggyakoribb a kéményleomlás. A kár gondos felmérése még folyik, de annyi már megállapítható, hogy a községben mintegy száz család számára kellett – a házak lakhatatlanná válása miatt – azonnal szükséglakásról gondoskodni. Ezeket a családokat a kultúrházban és az iskolákban helyezték el. Nagyon nagy kár érte a közintézményeket, elsősorban az egészségügyi és gyermekintézményeket” – számolt be az eseményről a korabeli sajtó, amit a Dunaharaszti Városi Könyvtár idéz.
A könyvtár által összegyűjtött visszaemlékezések alapján a községben óriási pusztítást okozott a rengés: számos ház összedőlt vagy lakhatatlanná vált, ráadásul a helyreállítási munkák is csak nagyon lassan haladtak. Évek teltek el, mire 2236 épületet és 463 lakóházat teljes egészében újjáépítettek. (A katasztrófa során a község 3500 épületéből 3144 megsérült.)
Noha hazánk lakóinak már szembe kellett nézni az 1911-es kecskeméti, illetve az 1925-ös egri szeizmikus eseménnyel, a pusztítás mértékét tekintve máig a dunaharaszti rengést tekintik a század legnagyobb károkat okozó hazai szeizmikus katasztrófájának.