Hóalgák az Alpokban

A fotoszintetizáló mikroalgák számtalan környezetben megtalálhatók, a hófödte hegyeken vagy épp Grönlandon, az Antarktikán azonban jelentőségük a hófelszín színének megváltoztatásában is rejlik.

Az Alpok havas lejtői úgy néznek ki, mintha egy tömegmészárlás nyomait viselnék: a hófelszín élénk piros foltokkal teli, a gleccservérnek nevezett jelenség egy alga nyoma. A Chlamydomonas nivalis színe ellenére egy zöld, fotoszintetizáló alga, amelyben a piros pigmentek az ultraibolya sugárzás elleni védelmet szolgálják. Egy nemrégiben, a Frontiers in Plant Science folyóiratban közzé tett tanulmányban az Alpok mikroalgáit mérték fel, amelyet a Gizmodo ismertetett.

Az AlpAlga nevű projektet azért hozták létre, hogy a színes hóalgák és a klímaváltozás közti kapcsolatot feltárják, ennek során kiderült, hogy az algavirágzások a klímaváltozás jelei is lehetnek. A hóalgák narancs, piros, vagy bíborszínű változatai világszerte elterjedtek a magas hegységekben és a sarkvidékeken. Azt jó ideje gyanítják a szakemberek, hogy a felmelegedés és a több hóolvadás ideális életkörülményeket teremt ezen algák számára s így gyakoribbá válik e piros, vagy rózsás színű hófelszín.

Az AlpAlga projektben talajmintákat vettek a hegyekben 1-3 ezer méteres magasságok közt, s ezek vizsgálatából kiderült, melyik alga milyen tengerszint feletti magasságban él. Így például a vérvörös foltokként jelentkező Sanguina nemzetség tagjai a 2000 méter feletti régiók lakói, míg két zöld alga 1500 méter alatt élt csak. Ez azt jelenti, hogy az egyes algafajok eltérő hőmérsékletű területeket kedvelnek.

A felmelegedéssel egyre szaporodó algák, amelyek egyébként a magashegyi ökoszisztémák táplálkozási láncának alapját is képezik, azonban a fokozódó algavirágzással felgyorsíthatják magát a hóolvadást is, mivel miattuk sötétebb hófelszín jobban felmelegedik a tiszta fehér hónál. Az AlpAlga kutatói folytatni fogják a vizsgálataikat, és különböző évszakokban is felmérik, hogy mik azok a pontos körülmények, amelyek egy-egy hóalgavirágzást beindítanak.

A hóalgák úttörő kutatója volt a magyar Kol Erzsébet biológus, aki a Kárpátok hóalgaállományának felmérésével, majd később a világ további hegyvidékein lévő algák vizsgálatával megalapozta ezeknek az egyszerű, de igen különleges helyen létező élőlényeknek a tudományát. Nevét egy, a Tátrában honos algafaj, a Koliella tatrae őrzi. Kutatómunkája révén a leggyakoribb piros mellett zöld, fekete, sárga és kék elszíneződést okozó hóalgákat ismerhetett meg a világ.