Szép lassan összeomolhatnak a Földközi-tenger korallpopulációi
Lehet, hogy a térség koralljai képtelenek lesznek felépülni a gyakori hőhullámokból.
Daniel Gómez, a Barcelonai Egyetem Biodiverzitási Kutatóintézetének munkatársa és kollégái új tanulmányukban azt írják, a Földközi-tenger korallpopulációi talán nem lesznek képesek felépülni a klímaváltozás okozta hőhullámok hatásaiból – számol be a Barcelonai Egyetem oldala. A szakértők a térség két emblematikus fajára, a Paramuricea clavatára és a Corallium rubrumra koncentráltak, ezen korallok kulcsfontosságú és komplex élőhelyeket biztosítanak.
Az éghajlati átalakulás világszerte érinti a tengeri ökoszisztémákat, a felmelegedés okozta hőhullámok például nagyban fenyegetik a fajokat, leginkább a korallokat. A közvetlen hatásokat sokat elemezték már, azzal kapcsolatban viszont továbbra is sok a kérdés, hogy a korallok hosszú távon hogyan reagálnak az ilyen eseményekre. Ennek fő oka az, hogy lassú életciklusú, lassan szaporodó élőlényekről van szó.
A kutatók most egy hosszú távú felmérés adatait elemezték, a vizsgálat azokra a populációkra vonatkozott, amelyeket érintette a 2003-as hőhullám a korzikai Scandola Természetvédelmi Területen. Az eredmények alapján az érintett populációk 15 évvel az esemény után gyakorlatilag összeomlottak, és funkcionálisan kihaltak. Gómez szerint a Paramuricea clavata esetében 80, a Corallium rubrumnál pedig 93 százalékos biomassza-csökkenést dokumentáltak.
Cristina Linares, a csapat tagja hozzátette, az összeomlás egyik fő oka a visszatérő, ismétlődő hőhullámok lehetnek, amelyek összeegyeztethetetlenek a lassú populációdinamikával. Az érintett periódusban legalább négy évben, 2009-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban voltak tengeri hőhullámok. Mivel a klímaváltozás miatt az elkövetkező évtizedekben nőni fog az ilyen események gyakorisága és intenzitása, egyre több korall pusztul majd el, igaz, akadhatnak olyan régiók, ahol a populációk viszonylag biztonságban lesznek.