Madárbaráttá tették a túzok élőhelyét a Kiskunságon
A túzokot a világon elsőként hazánkban nyilvánították védetté és tiltották be teljesen a vadászatát.
Gyakorlatilag a teljes Felső-Kiskunság „madárbaráttá” vált az áramszolgáltatók és a nemzetipark-igazgatóságok közös madárvédelmi beruházásának köszönhetően. A környéken jelentős ugyanis jelentős túzokpopuláció él, és a madarak már birtokba is vették a „vezetékmentes” területet.
„A túzok a hazai természetvédelem emblematikus faja, de számos veszélyeztető tényezővel kell szembenéznie. Nálunk a légvezetékekkel való ütközés az egyik legnagyobb probléma, de globálisan is kiemelt helyen szerepel a nemzetközi fajvédelmi tervben. Ez több oldalról is nehézségeket okoz: egyrészt amikor a madár nekimegy, akkor elpusztulhat, másrészt pedig megpróbálja elkerülni, ami az élőhelyek beszűküléséhez vezet, miközben akadályozza a szigetszerű állományok közti átmozgást. Emellett más fajok számára is komoly veszélyforrás mind az ütközések, mind az oszlopokon történő áramütések miatt, nem is beszélve arról, hogy nem igazán nevezhetjük szép látványnak a pusztai élettérben. A légvezetékek okozta veszteségek mellett azonban meg kell említenünk a nyílt élőhelyek csökkenését, beszűkülését, az intenzív mezőgazdasági művelésből eredő negatív hatásokat, a predációs problémákat, a táplálékhiányt és a klímaváltozás hatásait is” – mutatott rá Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője.
A túzokot 1971-ben, a világon elsőként hazánkban nyilvánították védetté és tiltották be teljesen a vadászatát. Európai viszonylatban Magyarországon él a második legnagyobb, mintegy 1600 egyedet számláló állomány. Ma már világszerte veszélyeztetett fajként tartjuk számon, ezért a viszonylag erős hazai állomány megőrzése a faj egésze szempontjából is kiemelten fontos feladat.
És mivel a légvezeték ennyire fontos tényezőnek számít a faj védelmében, ezért a szakemberek megpróbáltak megoldást keresni a problémára. A túzoklakta területek nemzetipark-igazgatóságai ezt egy közös túzokvédelmi elképzelés segítségével találták meg, aminek egy Ausztriával közös LIFE pályázat adta a keretét. Így valósítottak meg egy nagyobb madárvédelmi beruházást a Felső-Kiskunságban, amely során a legveszélyesebb légvezetékeket bevitték a föld alá, így gyakorlatilag a teljes régió „madárbaráttá” vált.
„Osztrák példát követve vontuk be az áramszolgáltatókat az elképzeléseink megvalósításába és egyeztetések kezdődtek a túzokvédelemben érintett szolgáltatókkal. A Kiskunság mellett Dévaványa térsége, a Hortobágy, a Bihari-sík területein is problémát jelentenek a légvezetékek, de a Csanádi-puszták, a Hevesi-sík, a Borsodi Mezőség és persze a Mosoni-sík területe is érintett a problémával.
Más pályázatokból korábban már alakítottak át középfeszültségű légvezetékeket például a Hortobágyon, ahol főként tájvédelmi szempontból fektettek kábeleket. Ausztriában kifejezetten a túzok védelme érdekében történtek már kábelesítések, szóval nem volt újdonság az elképzelés és annak várható hatásai sem” – emelte ki Lóránt Miklós.
Az ELMŰ Hálózati Kft. (amely később beleolvadt az E.ON Hungária Zrt-be) 2016 óta a projekt résztvevője, az NKM Áramhálózati Kft. (a mai MVM Démász Áramhálózati Kft.) nem sokkal később csatlakozott hozzá, így csak a Kiskunságban mintegy 60 kilométernyi kiemelten veszélyes szakasz került a föld alá. A légvezetékek kiváltása ugyan költséges, de hosszútávon megtérülő beruházás, mivel a földkábelek fenntartási költségei lényegesen alacsonyabbak és az áramellátás is biztonságosabb. Mára a Felső-Kiskunságban a legfontosabb, 1-es és 2-es prioritású szakaszok biztonságossá váltak, de akad még olyan 3-as prioritású szakasz, ami felújításra vár, és az ország többi túzoklakta területén is van még teendő. A legveszélyesebb szakaszok összesen mintegy 110 kilométert tesznek ki, ezek túzokvédelmi átalakításán folynak most munkálatok.
És hogy milyen hatása van a beruházásnak? Egyértelmű, hogy a megfelelő technológiával csökkenteni lehet a vezetékekkel való ütközések miatti pusztulást. Ahogy arra a szakember rámutatott, már most jelentős területhasználati változás figyelhető meg, sőt enyhe állománynövekedést is regisztráltak, amihez a mező- és vadgazdálkodással foglalkozókkal megvalósuló együttműködés is hozzájárul. Fontos ugyanis a környezetbarát és természetközeli gazdálkodási módok támogatása, a természetvédők ezért igyekeznek a gazdálkodókat érdekeltté tenni a faj védelmében. Úgy tűnik, hogy a túzokvédelmi stratégia hatásos, amit a viszonylag látványos eredmények is igazolnak: a légvezetékek eltűnését követő hetekben a túzokok már elkezdtek új területeket használni az egykori vezetékek környezetében, megszűnt a mortalitás, amitől a szaporodási siker növekedését várják a szakemberek.
Az állomány azonban továbbra is sérülékeny: hazánkban csupán 1600, míg a Kárpát-medencében jelenleg 2200 egyed él. Ráadásul a populáció mindössze körülbelül 10 százalékos emelkedésének lehettünk tanúi az utóbbi tíz ében.