Vajon ki beszél ott? Egy hal?
A halakról úgy tudjuk, nem adnak ki hangokat, azonban úgy tűnik, egy csoportjuk meglehetősen beszédes.
A Cornell Egyetem újonnan közzé tett kutatási eredménye szerint a halak sokkal beszédesebbek, mint hittük, a sugarasúszójú halak osztályába tartozó fajok (ez a halak nagy többsége) körében elterjedt a hangadás képessége. Egyes halak már legalább 155 millió éve képesek a hangadásra,.
„Néhány halról régóta tudtuk, hogy adnak ki hangokat, azonban a halhangokat mindig egészen ritkaságként kezeltük” – magyarázta Aaron Rice, a kutatás vezetője. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy a hallott hangok vajon tényleg különcségek, vagy valami nagyobb, akusztikus kommunikációs mintázat részei.”
Az Ichthyology & Herpetology szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint a jelenleg élő halfajok 99 százalékát kitevő sugarasúszójú halak mintegy kétharmada rendelkezik a hangadás képességével. Evolúciós összehasonlításokból az is kiderült, hogy a hangadás oly fontos tulajdonság volt a halak körében, hogy legalább 33 különböző alkalommal kialakult az évmilliók során.
Annak köszönhetően, hogy évtizedek óta tanulmányozzák a szakemberek a halak közt fennálló evolúciós kapcsolatokat, ma már, mintegy 35 ezer halfaj esetében vizsgálni lehet azt is, hogy miként alakultak ki a halak egyes tulajdonságai, viselkedési formái.
A kutatók a halak ismert hangjainak leírásai és víz alatti mikrofonokkal készült felvételei, valamint a hangképzéshez szükséges anatómiai jegyek megléte (bizonyos csontok, léghólyagok, izmok) alapján tekintették át a világ halainak kommunikációját. Nem könnyű azonban meghallani őket, ezért is lehet, hogy a vízi állatok közt a cetfélék hangjára koncentráltak korábban a kutatások.
Rice szerint a halak kommunikációjának ugyanaz a célja, mint a többi állaténak: élelemszerzés, területvédelem, párválasztás. Egyes halak neve (angol nevében, pontosabban) a hangjukra is utal, így például a nálunk atlanti árnyékhalnak nevezett állat angol neve brekegőt jelent, egy harcsaféle angol neve nyikorgó harcsa, egy másik faj pedig trombitás néven ismert. Rice néhány kollégájával két évtizede fogott neki annak a hanggyűjteménynek, amelyben a különböző halak hangjának felvételei kerülnek.
Két halfaj hangját ezen, illetve ezen a linken meghallgathatjuk (érdemes!!!).
„A halak mindenféle dolgot csinálnak: levegőt lélegeznek be, repülnek, megesznek mindent és bármit, ezután már semmi nem lep meg a halakkal és az általuk kiadott hangokkal kapcsolatban” – tette hozzá Rice.
Ezért lenne fontos, hogy visszaadjuk a vizet a tájnak
Koncz Péter ökológus mutatja be, hogy miként kellene újragondolnunk vízgazdálkodásunkat.
Ritka ragadozó madarat pillantottak meg az Alföldön
Ez az állatfaj Magyarországon igazi ritkaságnak számít.
Így vadásznak bölényre a szürke farkasok
Az akcióról fantasztikus videó is készült.
Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják
Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
