Összkomfortos madáretető a Miskolci Egyetemen

Az egykori Acélváros szürke falai ötletes, lelkes és jószívű embereket rejtenek! A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának ipari termék és formatervező mérnöki szakán született meg a különleges madáretető ötlete azzal a céllal, hogy a madáretetésen keresztül a szélesebb értelemben vett természetvédelemre hívják fel a figyelmet. Dr. Varga Attila Károly egyetemi docens áll a díszes, bebútorozott, stílusos babaházra hasonlító etető mögött, őt kérdeztük meg az etető történetéről.

„Az egyedi enteriőrű madáretető ötletét feleségem vetette fel, aki szintén a Miskolci Egyetemen dolgozik. Tekintve, hogy a környezetvédelem fontosságát, a természet tiszteletét mind az egyetem rektora, mind az egyetem vezetői és alkalmazottjai a szívünkön viselik, ezért tevékenységeink szervezése és végzése során a környezettudatos gondolkodás mindig előtérbe kerül. Úgy gondoljuk, hogy felelősséggel tartozunk környezetünkért, kis apró momentumokkal is tehetünk azért, hogy élhetőbb legyen a Föld, közvetlen környezetünk, lakhelyünk, amire az egyre gyakoribb levegőminőség-romlás, az ajtón kopogtató klímakatasztrófa, a véges természeti erőforrások miatt még fontosabb, hogy odafigyeljünk.
A madáretető a Gépészmérnöki és Informatikai Kar színes képzési palettájának köszönhetően valósulhatott meg, a berendezés és design megálmodása, számítógépes megtervezése és elkészítése az ipari termék és formatervező mérnöki és mérnökinformatikai szakjainkon a hallgatóink által is használt szoftverek, módszerek alkalmazásával, eszközök használatával jöhetett létre. Mivel már gyerekkoromban is test-lelki feltöltődést jelentett számomra az alkotás öröme, új dolgok természetes anyagok felhasználásával való létrehozása, így nem volt kérdés számomra, hogy a különleges enteriőrrel megálmodott madáretetőt saját kezűleg szeretném elkészíteni” – mesélte a docens.

Elmondta, hogy az etető maga is megfelel a modern környezetvédelmi követelményeknek, vastag vízálló, újrahasznosított papír, fahulladék, illetve fahéj (ez például az ajtókeret) alkotja a szerkezet egyes elemeit, de felhasználták egy kidobott karácsonyfa egyes maradványait is. A képeken kevésbé látszó kandallóhoz apró kavicsokat használtak.

A Miskolci Egyetemet gyönyörű zöldövezet veszi körbe, ahol már évtizedekkel ezelőtt is hagyománya volt a madarak téli etetésének. A hatalmas területen számos madáretetőt helyeztek már ki, amelyeket az egyetem hallgatói és dolgozói is sajátjuknak éreznek, így a környék madarainak mindig van téli eleségük. „A madarak folyamatos táplálékpótlásának biztosításával, a madáretetőket látogató madarak megfigyelésével a mindennapi munka is sokkal mosolytelibb az ország legszebb campusán, mely megtisztelő címet többször is elnyerte a Miskolci Egyetem” – tette hozzá Dr. Varga Attila Károly. A parkos, parkerdős környezet hatására számos madár jár is a vegyes magkeverékkel feltöltött etetőre, így házi és mezei veréb, széncinege, kék cinege, barátcinege, vörösbegy, meggyvágó, zöldike, tengelic, csuszka és csíz is megfordult már itt. „Épp a napokban jelent meg a Magyarországon ugyan átvonuló, de rendszeres téli vendég, a fenyőpinty is, amellyel például én most találkoztam először élőben.”

Ma oly sok helyre látogathatunk el webkamerák segítségével, a világ legtávolibb zugaitól kezdve akár a közeli útkereszteződés forgalmáig szinte bármit megnézhetünk néhány kattintással, így vannak kimondottan állatmegfigyelő webkamerák is világszerte. Talán sokan ismerik például a hazai palettán igen népszerű Madárles kameráit, ahol odúkat és etetőket is figyelhetünk, vagy a külhoni példák közt jól ismert Cornell Egyetem ornitológiai laborjának nagy forgalmú etetőjét. Nem véletlen tehát, hogy már a miskolci etető elkészültekor elgondolkodtak azon, hogy itt is lehetne élő közvetítésben bemutatni a különleges létesítmény forgalmát. „A villamosmérnöki szakon oktató kollégákkal meg is kezdődött az egyeztetés” – mondta el Dr. Varga Attila Károly.

Az egyedi madáretető, nemcsak elsődleges funkciójában, hanem mint kiváló ötlet és figyelemfelkeltő akció is biztosan elérte a célját, ám még innen is lehet továbblépni. „A Miskolci Egyetem és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar TRADÍCIÓ ÉS INNOVÁCIÓ mottójának jegyében megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy helyi és országos szinten is érdemes lenne a mozgalmunkat kiterjeszteni, akár versenyek formájában is, amely kapcsán felmerülő szakmai kérdésekben a Mályi Természetvédelmi Egyesület – amelynek egyik kolléganőnk is alapító tagja – tanácsaira, segítségére is számítanánk.” Dr. Varga Attila Károly bízik benne, hogy az innováció nyújtotta újdonságélmény mind alkotói, mind szemlélői részről átszőheti a hétköznapokat is, és ehhez az etetőjük remek példával is szolgál. Sok hazai felsőoktatási intézménynek van parkja, vannak madárbarát dolgozói és hallgatói, és biztos, hogy már most is sok helyen etetik a madarakat. A miskolci példából azonban akár egy szélesebb körben divattá váló mozgalom is kerekedhetne!