Otthonától távol él a világ legöregebb teknőse
Jonathan 1832 körül bújhatott ki a tojásból a Seychelle-szigeteken, azonban 1882-ben három fajtársával együtt Szent Ilona szigetére szállították, ajándékul a kormányzónak, az agg teknős ma is itt él.
Az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea hololissa) fajba tartozó Jonathan a legidősebb élő teknős, a legidősebb élő szárazföldi állat is egyúttal, és a brit külbirtok Szent Ilona 1988-ban kiadott 5 penny-s érméjének fej oldalát is díszíti a képe.
Az eddigi életkori rekorder Jonathan egy fajtársa volt, akit Kolkata (korábban Kalkutta) állatkertjében tartottak, kb. 250 éves lehetett, mikor elpusztult. A Seychelle-szigeteken, hasonlóan a galápagosi távoli rokonokhoz, helyszínenként külön óriásteknős-alfajok alakultak ki, ám ezeket a nagy tengeri forgalmú régióban az aldabrai kivételével már a kihalásig, vagy a kihalás széléig juttatta a hajózás. Ezek a szelíd és hatalmas állatok ugyanis élelem és víz nélkül is sokáig eltartható „élő húsraktárak” voltak a nem ritkán évekig tartó hajóutakon… Az állatok jelenleg egy tenyésztési programban egy, a Seychelle-szigetekhez tartozó, ám magánkézben lévő, védett szigeten élnek.
Jonathan pontos születési ideje nem ismert, ám amikor Szent Ilonára került, már legalább 50 éves volt, vagyis a 2022-es évben 190. születésnapját ünneplő állat valójában könnyen lehet, hogy jóval idősebb ennél is.
Jonathan mára hályogból kifolyólag sajnos vak, a szaglását is elveszítette, bár a hallása kiváló. Az 1991-ben kapott társához, Frederikához nagyon ragaszkodik. Amikor Frederikát a páncélján található sérülés miatt kezelték, az állatorvosi procedúra ideje alatt el se mozdult mellőle.
Frederika mellett egy Emma nevű másik nőstény is él még Jonathan társaságában a kormányzói rezidencia parkjában, valamint egy David nevű hím, aki Emmával együtt érkezett, 1969-ben, a két állat akkor csupán egyéves apróság volt.
A rangidős Jonathan kedvenc időtöltései a napozás, a salátaevés, és a párzás. Azonban az állat feltételezhetően terméketlen, mivel Szent Ilonán eltöltött évtizedei alatt egyetlen egy utódot se sikerült nemzenie, se a közelmúlt évtizedeiben, se korábban. Etetéskor azonban, ha meghallja a gondozó hangját, agg kora ellenére is „szélsebesen száguld” az élelem felé, az állatorvos gondozója szerint akár az óránkénti másfél kilométeres sebességet is elérheti ilyenkor!
Az óriásteknős éltes kora tudományos feladattal is jár: a Vanderbilt Orvosi Központ szakemberei igyekeznek kideríteni, milyen szuperképessége révén élhette meg a 190 éves kort az állat. Ehhez Jonathan nyálából vett DNS-mintákra volt szükség, amelyek vizsgálatából a rákkutatás is nyerhet fontos adatokat. A titok abban rejtőzik, ami a teknős sejtjeiben a DNS-mutációkkal történik. Míg az ember életkora előre haladtával egyre több mutációt halmoz fel, ez pedig elvezethet a rákos megbetegedésekhez, addig a teknős sejtjei vagy nem ugyanúgy mutálódnak, vagy a mutációk javítási mechanizmusa precízebb, mint az embernél.
Az állat mára valódi híresség és nemzeti jelkép Szent Ilonán, 2019-ben bélyegsort is kiadtak a képmásaival.