Ez a fakopáncs különös módon töri fel a mandulát
Több év madarászása alatt az a tapasztalom, hogy ritkulnak egyes harkályfajok, köztük ilyen a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) is.
E madár a Balkáni-félsziget felől kezdett el terjeszkedni, és nem is olyan régen, 1937-ben lelték meg az első fészkelő párt hazánkban. Napjainkra leggyakrabban szőlőhegyeken lehet vele találkozni, kedvenc csemegéje a mandula. Így a mediterráneumhoz hasonló élőhelyeken kedvező feltételeket talál magának.
Télen főleg magvakkal táplálkozik, kedvence a mandula, feltöréséhez egy úgynevezett satut készít, amely nem más, mint a fának egy alkalmas V alakú elágazása, ahová behordja a mandulaszemeket és ezt satuként használva, váj rajta egy nyílást, majd kiszedi a magvakat. A harkály jelenlétéről árulkodnak a földön heverő kibontott, üres mandulák. Így ha gyümölcsösünkben ilyet találunk, szinte biztos, hogy jelen van a balkáni fakopáncs. Leggyakrabban a Somló-hegy nyugati és déli oldalán fekvő napsütötte szőlősökben találkozhatunk vele, olykor egy-egy falusi portán is költhet. A hozzá nagyon hasonló nagy fakopáncstól hangja és a pofáján húzódó fekete kantár hiánya a megkülönböztető bélyeg.
Odúját gyümölcsfákba vájja, sokszor méternyire a talajtól. 4-7 hófehér tojást rak. Az odúban költő madarakra jellemző a fehér színű tojás, hiszen a félhomályban, ha kotlás közben forgatják, jobban látszanak, mint a sötét színezetűek. A kotlás ideje két hét, a fiókák három hét után hagyják el a biztonságos költőüreget.
Mesterséges fészekodúval próbálkoztam költőpárokat segíteni a Somló-hegyen, eddig még eredménytelenül, mert nem volt foglalt fészekodú. Nyáron kedvenc eledele a rovarzsákmányok mellett a szeder. Tőlünk nyugatra alig fordul elő, így hazákba érkező nyugati madarászok kívánság listáján szinte mindig szerepel ez a madárfaj.
Védett, 25000 forint a természetvédelmi értéke.