Tapírorrú békát fedeztek fel

Bár a helyi őslakosok régóta ismerték a hosszú orrú békát, a biológusok előtt eddig rejtve maradt a faj, amelyre Amazónia perui részén találtak rá, az őslakosok segítségével. Ahhoz, hogy egy állat- vagy növényfajt, illetve szükség esetén magát a területet, ahol él, védetté lehessen nyilvánítani, pontos leírásra van szükség, amely alapján az adott fajt biztosan el lehet különíteni másoktól, és amelyből kiderülnek a tulajdonságai.

A békát a Putumayo folyó közelében fedezték fel, ez az utolsó olyan Amazonas-mellékfolyó, amely teljesen vadvízi körülmények közt létezik és nincsenek rajta szabályozott szakaszok vagy gátak. A folyó Peru-Kolumbia-Brazília hármas határa közelében torkollik az Amazonasba, s e régióban él a kicsiny tapírorrú békafaj. Valószínű, hogy nem ez lesz az utolsó kétéltű, amelyet e folyó környezetében felfedeznek. A faj leírását az Evolutionary Systematics szakfolyóiratban tették közzé.

A faj rokonsága az Amazonas környékén mindenütt képviselteti magát, ám nehéz őket megtalálni, mivel beássák magukat a talajba. Testalkatuk is ehhez az életmódhoz alkalmazkodott, a most leírt Synapturanus danta nevet kapott állatka egy tőzeglápban él, s barna színével még akkor is beleolvad a környezetébe, ha épp nem a föld alatt van. A kutatóknak a helyi vezetők segítségével sikerült egy éjszaka során az első felnőtt példányt megpillantani, miután a pittyegő éneke elárulta. (Egyúttal a békák énekéről is készítettek hangfelvételt.) A békák éneke, a madarakéhoz hasonlóan egyedi, a fajra jellemző, és igen nagy pontossággal lehet belőle a fajt meghatározni. Ebből, s a béka genetikai vizsgálatából igazolódott be, hogy új fajról van szó, számolt be a Field Museum.

A helyi őslakosoknál a tapír neve danta, és a tapíréra hasonlító orrú béka ezért a Synapturanus danta nevet kapta. A béka a lápban növekvő fák gyökérzete alatt ássa be magát, és alakít ki 15-30 centivel a felszín alatt járatokat, termeket olyan helyeken, ahol nem éri el a felszínt a víz (vagyis a lápok szárazabb részein). A fajt egyelőre nem fenyegeti semmi, de meglehetősen keveset lehet tudni róla, és bár a számára megfelelő lápos élőhely igen nagy kiterjedésű, az sem ismert, hogy pontosan mekkora területen található meg az aprócska tapírorrú kétéltű.