190 millió éve változatlan a tuatara

A tuatara (Sphenodon punctatus) sokáig hidasgyík néven szerepelt, ám ma már az eredeti, maori nyelvű nevét használják; az állat látványos, átlagosan fél méteresre megnövő gyíkfaj. Az elődeit, illetve a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjának korábban élt képviselői már a dinoszauruszok megjelenésekor jelen voltak. Nemrégiben egy, a Harvard Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatóiból álló csoport egy, az USA területén talált, 190 millió évvel ezelőtt élt hidasgyíkféle kövületének elemzése alapján arra jutott, hogy a ma Új-Zélandon élő tuatara testalkata már ekkoriban kialakult, s azóta se nagyon változott, számolt be a Scimex tudományos hírportál. A felfedezést a Communications Biology szakfolyóiratban mutatták be a szakemberek.

A hidasgyíkfélék evolúciójuk kezdeti időszakában sokkal gazdagabb családot képviseltek, mint a rokon gyíkok és kígyók, világszerte rengeteg képviselőjük élt a középső- és a késő triászban, majd a kréta időszaktól kezdve egyre ritkábbá váltak, s e ritka maradványaik is leginkább csak töredékes állkapocsdarabok és fogak voltak. Épp ezért, a leletek hiányából adódóan a tuatara múltja meglehetősen homályos volt.

Az 1980-as évek elején Arizonában találtak rá azokra a maradványokra, amelyek részletes, mikrotomográfiás vizsgálata most új felfedezésekhez segítette hozzá a szakembereket. A kutatók most a Communications Biology-ban közzé tett tanulmányukban ki tudták mutatni, hogy a Navajosphenodon sani (ezt a nevet kapta az amerikai kövület) a tuatara legrégebbi közvetlen őse. A fosszília és a tuatara csontozatának összehasonlítása alapján a tuatara gyakorlatilag 190 millió éve változatlan. Ez a felfedezés pedig kiválóan összeillik azzal a tudásunkkal, miszerint a tuatara génjeinek változása rendkívül lassú. Bár továbbra is rengeteg kérdés van még a tuatara múltja körül, ám az első lépcsőfokot már sikerült megtalálni a faj evolúciójában.