Az európai madarak és a klímaváltozás
Sok évtizedes brit és holland madármegfigyelési adatok elemzésével vizsgálták a hatásokat.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói számos intézménnyel együttműködve 60 európai madárfajról készült feljegyzéseket elemeztek, olyan adatokat, mint például a fészekrakás ideje, az utódok száma, illetve a madarak kondíciója. Felmérték, mely hatások miként érvényesülnek ezek alakításában az egyes helyszíneken, s ennek során elkülönítették a klímaváltozáshoz köthető változásokat, s az egyéb környezeti tényezők által befolyásoltakat, az eredményeiket a PNAS folyóiratban közölték.
A kutatócsoport arra jutott, hogy az 1960-as évek óta a változások egyik fele a klímánk átalakulásához kötődik, a másik fele pedig egyéb, nem ismert okból, de azonos hatású változáshoz. „Kimutattuk, hogy a klímaváltozás a madarak átalakulásának fő hajtóerője, ám többről van itt szó, mint eredetileg gondoltuk” – magyarázta dr. Nina McLean, a kutatás vezetője. Elmondta, hogy a további tényezők, amelyeket ugyan nem ismerünk, ugyanabba az irányba tolják el a madarak számos tulajdonságát, viselkedését, mint az éghajlat átalakulása. Ez azt is jelenti, hogy nem önmagában hat a klíma, az ember uralta világban, a madarakra, hanem számos más változással együttesen, ilyenek például az urbanizáció, a földhasználat átalakulása (vad tájból mezőgazdasági táj lesz), élőhelyvesztés, vagy épp az inváziós fajok megjelenése.
Szinte minden madár korábban kezd fészekrakásba a klímaváltozás miatt, például a csilpcsalpfüzike 12 nappal korábban költ ma, mint 5 évtizeddel ezelőtt, ebből 6 nap a klímához, 6 további nap pedig egyéb tényezőkhöz köthető. Az átalakulásoknak vannak vesztesei és győztesei is, egyes fajok jobb kondiban vannak, és több fiókájuk van, míg más fajok romló állapotúak és kevesebb az utóduk. Például a kerti poszáták 26 százalékkal kevesebb fiókát nevelnek ma, mint 50 éve, a rozsdafarkúak viszont 27 százalékkal többet.
Szinte minden madár esetében változott a fészekrakás ideje, de kb. harmaduknál volt hatása a klímának az utódok mennyiségére, illetve a madarak kondíciójára. A kutatók úgy vélik, pont emiatt lenne fontos az elemzéseket kiterjeszteni a most vizsgált 60 madáron túl más fajokra is, és ugyanolyan fontos volna feltárni, hogy az éghajlattal párhuzamosan, milyen más hatások, milyen irányban változtatják meg a madarak tulajdonságait.