50 évnyi teknősvédelem sikere

1968 előtt az Aldabra-atollban is vadásztak a levesteknősökre, ám ekkor betiltották e tevékenységet. Mivel leginkább a tojásrakás céljával a partra érkező nőstényeket irtották, ezért drámaian csökkent az állatok népessége. A tiltást követően azonban, amint azt egy új tanulmány igazolta, újra emelkedni kezdett a számuk. Míg az 1960-as években 2-3 ezer fészek volt a szigeten, 2014-19. között ez a szám már meghaladta a 15 ezret (fészkenként átlag 110 tojást rak egy levesteknős), amint arról az Exeteri Egyetem beszámolt.

Az Indiai-óceán nyugati medencéjében az Aldabra-atoll volt az első hely, ahol védettséget kaptak a levesteknősök, és, amint az a kutatásból kiderült, a fészkek száma évente 2,6 százalékkal nőtt, ráadásul a legjobban ott, ahol korábban a legnagyobb mértékben pusztították őket. Bár több évtizedes kitartó munka kell hozzá, a hosszú távú védelem meghozza a gyümölcsét, s ezt csak hasonlóan hosszú távú megfigyelésekkel lehet támogatni, illetve igazolni.

A kutatók arra számítanak, hogy az itt szaporodó levesteknősök állománya a továbbiakban is növekedni fog, mivel jelenleg még jócskán elmarad a vadászatukat megelőzően itt fészkelőkétől, ám már most is ez a második legfontosabb költőhelye a régióban e fajnak.

A kutatók szerint az itt elvégzett munka, mind a megfigyelések, mind maga az állat védelméért tett törekvések más természetvédelmi feladatokban is példamutatóak lehetnek.